Selyma...!

http://kfszinhaz.extra.hu

2009.05.27. 18:20 InnoCent

critique

http://szinvaltasok.blogspot.com/2009/05/selyma-porazon.html

Szólj hozzá!


2009.05.17. 20:26 kamarás

meghalt

ne zavarjuk...

Szólj hozzá!


2009.04.07. 23:26 InnoCent

Hmm..

Olyan ez most, mint egy holttest fölött álldogálni. Tudni kell, hogy én a halálon mosolygok, nem könnyezem, tehát most is itt a félmosoly. Olyan ez mint egy háztartásból kirepülő gyerek. Nézem a statisztikát, visszaestünk napi 4-5 látogatóra. Persze, hiszen nincs itt semmi látnivaló. Itt nincs, mert átköltözött a látnivaló innen a színpadra. Semmi csüggedés tehát, ezek csak megállapítások. Megyek is vissza a többi dolog fölé, Isten Véled, Édes Piroskám.

Szólj hozzá!


2009.03.24. 23:08 InnoCent

Na most hogy

közeledünk ahhoz, hogy megint majd előadás lesz, és próbálunk is előtte egyet kettőt, kezdek megint izgalomba jönni, hogy akkor hogy is van ez ezzel a darabbal, meg Gombrowitz-cal, meg a mi verziónkkal.

És...

Arra jutok minduntalan, hogy van létjogosultsága...

...hogy van létjogosultságunk.

Dolgozzunk meg érte.

Majd a tizedik előadás után megpihenünk.

1 komment

Címkék: innocent írta


2009.03.17. 11:32 Selyma

Hiànyoztok...

Szólj hozzá!

Címkék: selyma írta


2009.03.12. 12:47 InnoCent

Napok teltek el, mire ide írni kedvem most lett, akartam hagyni, hogy kicsengjen. Na ez is megvolt. Mármint bemutattunk. A premierről mindig is úgy gondolkodtam, hogy az a próbafolyamat része. Az előadás kb az ötödik nézők előtti játéra áll össze. Szóval igen-igen, van még mit. :) Lassan körvonalazódik a következő előadás időpontja, úgyhogy amikor hazajönnek a külfölreutazók, be is iktatunk pár próbát, mielőtt bárki azt hinné, hogy nem. :) És addig eh bien, yvonne, térdeljünk le.

cheers

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.03.11. 12:59 Maaargit

Mánázs

E bín?! Vunemánázspámáser! Gondoltam nosztalgiázok egy kicsit.

Áprilisig mi mást tehetnék?!

Szólj hozzá!

Címkék: maaargit írta


2009.03.09. 20:18 kamarás

jókor jó helyen...

http://index.hu/kultur/pol/2009/03/09/1256573/

mert ami jó, az jó... így kell ezt...

1 komment

Címkék: kamarás írta


2009.03.09. 17:02 Selyma

.

"Szép volt,jó volt,köszönöm,ennyi..."
Furcsa. Nem esett le az a bizonyos kő...
Nem tudom,hogy miért nem.
Magammal nem vagyok megelégedve...de akkor is jó volt.
Kaptam. Sok mindent! Nagyon sokat.
Vérzik picit. Több sebből. De elállítható! És mi el fogjuk állítani!
Együtt. És ez jó!
Én jól éreztem magam. Köszönöm. Mindenkinek.
Hamarosan találkozunk!

Szólj hozzá!

Címkék: selyma írta


2009.03.09. 16:48 kamarás

tabula rasa

mi van? ennyi? Bemutató - pipa, blog is ejtve?
Pedig még csak most jön a valami igaz? Ugye? No? He? Ugye, hogy ugye? Miről beszélek?... na mindegy... hát most így utána már...

Szólj hozzá!

Címkék: kamarás írta


2009.03.08. 13:45 fülcsi

Mindent értek!

Engem kimoderáltak!

Ki vagyok moderálva!

Engem moderáltak ki!

Ki moderálva vagyok!

Ki moderált ki?

Moderátor, terminátor, exkavátor, sátor, vibrátor, PANKRÁTOR!

... valamint, B u r g u n d i á t o r !

1 komment


2009.03.08. 01:50 Selyma

Fèlek

1 komment

Címkék: selyma írta


2009.03.07. 23:07 InnoCent

Jesszus

Kimoderáltam véletlenül a kommentedet Dani, de itt van kiemelt helyen kárpótlásul:

"Oh Yess! Most mindennél fontosabb, hogy megőrizzük a szávoá vivré egyéb importábilitit!

Nekem is megjött... ( csak egyféle képpen lehet érteni, kedves mindenki )"

Na. Egyébként pontban 20 óra múlva kezdés.

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.03.07. 23:00 KlotildNagynéni

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!

- É s  e z z e l  m i n d e n t  e l

 

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.03.07. 22:53 fülcsi

The End!

PróbálTunk, mert ez ilyen VOLT!!!

Holnaptól elengedjük a kezét, menjen, ha tud!

Pá!

Fülöp, aki én, aki Dani...

In partibus infeldium!

Szólj hozzá!

Címkék: fülcsi írta


2009.03.07. 20:50 kamarás

u24

Holnap ilyenkor már... hehe... ja nincs hehe csak mi ne nevessünk! Yvonne, tudod mire gondolj, hogy ne nevess! Ugye tudod! A többi burgundiainak meg nyugodt álmokat, holnap legyenek simák az arcok és ne ráncosak, az ápoló alvás sokat ér! (további info: Kamarás Iván - 365 tipp, hogyan legyünk szépek az évben)
szóval jó éjt Burgundia! ja és akkor valaki ugorjon át és készítse elő az ágyat!

Iván

2 komment

Címkék: kamarás írta


2009.03.05. 20:28 fülcsi

" Bolond lukból, bolond szél fú! " kútfejemből!

Ismeri maga ezt az érzést, a nevetésből a komolyságba! Van ebben valami szent...van ebben valami kinyilatkoztatás féle! Minden zsák megtalálja a maga foltját! Aki másnak vermet ás maga esik bele! (...) Bolond lukból, bolond szél fú! E triviális mondásokat fel kellene jegyezni a templomok homlokzatjára!

 

Bocsánat, leülök...

 

Jó kis tréfa! A tréfás kedvemet is tőlem örökölte.

 

Ez ma a legdivatosabb móka, az úgynevezett mopszlizós!

 

Ignác, nyugalom! A kisasszony nyilván meg szeretné nézni ezt az (...)

 

Nem könnyű hal az! Szálkás!

 

Fülcsi...!

Térdelj le fiam! Így szokás.

3 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.03.05. 15:59 Maaargit

Vasárnap

Vas ár nap, vásárnap, adásnap- kapásnap... Mindjárt itt A nap! SEJJJ (M)A nap!

őőő... maradok inkább a nád- sás- ág-nál...

Szólj hozzá!

Címkék: maaargit írta


2009.03.05. 13:41 InnoCent

Dekor

Épp a fejeiteket nyomtatom a kellékre meg a falra, hogy szép legyen. Valljuk be: jól nézünk ki... Olvasom Fülöpöt, aki remélem hajlongott, amíg az előzőt írta, üdvözlöm a királyt, gondolok rá, sugárzom az energiát a camponába. Meg mindenkinek pacsi. És kérem három nap, mert ugye a visszaszámlálás legyen pöpec, holnyap is írjunk, most már muszáj lesz. Na kifogyott a fekete patron, megyek, cserélem. Holnap még próba! Aztán bemutatunk, mert ez ilyen!!!!!?!!!

Jipiájé.

2 komment

Címkék: innocent írta


2009.03.04. 20:39 fülcsi

Négy nap in Selyma...! style

Four days left! Négy nap balra! Négy nap előre! Négy nap MARADT!

Eszembe jutott egy hajdani bemutató, poros-koszos Jókai Klubban! Lanford Wilson: Kéretik elégetni. Március nyolcadika volt az is. Nyolcban a négy, egyenlő kettő! Számmisztikában soha nem voltam jó, de ha a száz százalék a kettő, akkor mi száz százalékosak leszünk? Vagy de! A kérdés nemtudás! A kis úrfi kérdez? Sebaj! Gomborowicz-álok! Belehajolok a hajamba és rádúdolom, hogy Se-hely-ma! Elmentek otthonról? El, de hova...csak nem színházba? És??? Mit néznek? az Yvonne-t? a mondat elején a névelő kicsi... kérdem én!

Ha valaki nem érti a címet, nem tud németül, de attól még franciául se! Nosza! Talgiázok a múltamon, ami előttem van. Mögöttem az elődöm. Az Elődöm? Együtt leszünk Jó**-Ros**ban, tíraramm! Tudom, hogy Kamarásnak ez a fajta, semmirőlírás nem kenyere, de jólesik...ha fúj! A szél, fújdogál. A papája...az édesapja...FÚJJ... a papája, egyszóval nem vagyunk idegen! IzaIza meg lesz du*va, Margit anyu seje-huja. Sely-ma, sely-holnap! Egyszóval szép napra ébredünk, Burgundia ide-oda... tele lesz a palota, veletek emberek, reszkessetek, nesztek szemetek, lehet tenyeret, repedtre tapsolni. Ülni, állni, ölni, halni, falni, FALÓ. A burgundiai csodaló! Csodálló! Kan-dalló, skandallum!

Vendetta a Seylmáért, mert néma gyereknek anyja csak a szagát!

Dögöljön is meg...még...még...még, Szóval, megtoldom egy asszóval...

NÉGY NAP!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Fülcsíny!

5 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.03.04. 15:11 Selyma

Nőnapon nyílvánosan megalázunk, majd megölünk egy nőt. Meglátjuk, hogy fogadják.
Reméljük, belelátják, amit mi, megérzik, amit mi, és értékelik. Talán tényleg nem kapjuk meg, hogy "aranyosak a gyerekek"! Lesz a nézők között értő, és lesz "utcáról bejövő". Ha mindkét réteg elgondolkozik egy pillanatra, és akár aznap még nem is mond semmi, akkor már megérte.
Olyan nehéz nekem csendben lenni. Elvették a legnagyobb fegyveremet. A pofázást. Az nyugtat,hogy talán még nehezebb beszélni. Érdekes módon mégis nyugodt vagyok.
Ahogy próba közben belenézek a szemekbe, tudom, hogy semmi baj. A bizalom sugárzik belölük. Érzem, hogy segítenek engem, és együtt megyünk előre, és éljük meg ezt a furcsa történetet. Remélem nem csak én képzelek bele sokat. Meglátjuk vasárnap.
Nos, ha nem is volt ez a kis szöveg mély filozofálgatás, azért írtam valamit. Már nem kövezhettek meg...:)
Addig meg ugye próbálunk....

1 komment

Címkék: selyma írta


2009.03.03. 00:03 InnoCent

Közérdekű info

A jegy@wakku.hu címen rendelt jegyekről az AKKU nem tud semmit, mert a címet nem tudják elérni. Akinek rendelt bárkije itt jegyet, annak szólni kéne, hogy ismételje meg a rendelést az akkult@gmail.com címen.

Szólj hozzá!


2009.03.02. 19:25 KlotildNagynéni

Megtalálni Sohaországot

 

Egy dolog kering a fejemben napok óta: valami nincs rendben. Nem tudom az okát, azt sem hogy mivel, de valami nincs rendben. Eszembe jut, hogy egy éve ilyenkor mi volt bennem. Hát az biztos, hogy nem ez ami most van.

Torzsáig rágott világ. Minden sötét, szürkül, középen állok. Körülöttem mindenki akivel valaha is egy fikarcnyi dolgom volt, nem mozdulunk. Állok én. Allnak ők is. Mint egy hegyes ponttá szűkült pupilla, olyan az egész kép, folytogat a statikusság. Nem mozdul semmi, nem mozdul senki. Arcokat nem látok magam körül, megrettent az anoním, sivár körkörösség, bárhova nézek, ugyanoda jutok vissza. Mégis úgy tünik elindulok újra. Keresek. A sürgető, folytonos, türelmetlen keresés. Hajszolok. Dereng már valami tavalyról, régebbről, ezer éves kút pereme lesz a magam körül vájt kráter, aminek a szélén úgy ugrálok, ahogy Harasztoson nyolcévesen, bele is estem, most is bele esem. Nem erre a helyre eszmélek. A kép más, valami ősi hangot forgat magában, rezgőn, monotonon. Minden olyan magas, újra gyerek vagyok, előttem egy óriási lépcsősor, fehér, fel akarok menni, fel kell mennem, üldöznek. Szedem a lábam ahogy birom. Terasz, lépcső, terasz, márvány, kihalt, damasztot visz a tiszta szél, egy, kettő, oszlopok, tornác, sehol egy nyom, terem, visszhang, éhség, hely egy boltív alatt. Beülök oda, írni kezdek, tele a falat, nem ismerem a nyelvet amin írok, nem értem miért teszem, más mozgatja a kezem, tinta sincs, a falon furcsa színben verődik vissza minden, a betűk érdesek, és ahogy telnek meg a falak, úgy lesz a testem egyre halványabb. Ostoba tánc az egész, ahogy rángat a bot, mégis könnyű vagyok, egyre könnyebb, nincs már éles kontúr, forma formába hajol, leesik a toll, nem vagyok, de mégis vagyok, ki érti ezt, megrántanak, ahogy kihúztak nyolcévesen, minden visszatér, a kutya, a libák, a kör, a vastag könnyes szem. Hályog. Veszett dühöt érzek magamban, a közönyt a retinán. Hát akkor nem fogok sírni.

Dilis dolog ugye? Nagyon félek. Nyolcadika lesz. Mi volt egy éve nyolcadikán? Mi volt egy éve nyolcadikán? Hogy telt el a január, meg a február? Nem értem. Jó lenne tudni mi lesz március nyolcadikán, vagy harminc év múlva március nyolcadikán. Hogy ki hol lesz. Meg hogy együtt leszünk-e mindannyian március nyolcadikán? Én nagyon szeretném. Azt is ha feloldódna ez a kínos statikusság, és helyette lenne valami forrongó, alaktalan, váratlan, merész együttzuhanás, hogyha nem lenne mindenki ennyire kiszámítható! Hogyha lennénk olyan idiótán dilisek, hogy talákozzunk harminc év múlva március nyolcadikán! Bár ne lenne köztünk ennyire szögletes valami. És nem tudom mi az a valami, lehet, hogy ez az a valami ami hiányzik is egy kicsit. Hogy nem tudom!!!!!!! Hogy együtt találjuk meg Sohaországot! Mert mindenki keres, csak valahogy együtt nem keresünk, és ha valaki talál valamit, lehet, hogy zsebrevágja rögtön. Hogy ne csak a kaját osszuk egymással. Így még sose féltem, izgultam már úgy, hogy a harisnyámat nem tudtam felhúzni, hogy egy kabátot nem tudtam feltenni egy vállfára rendesen, de akkor se féltem, mert ott volt mögöttem valami. És még mindig csak a valami, a valami, a csoportos valami.

Egyet nem szeretnék, azt leszarom, ha lebőgünk, meg ha szar lesz, meg ha blablablablabla, de egyetlenegyet nem: ha majd a premier előtt/után készült csoportképet visszanézem az olyan volt, ilyen lett sorozatunkban, akkor nem akarok a zsenge, entellektüell fejem helyett úgy kinézni, mint akit agyonráztak sokkolóval. Vaaaaagy nézzen ki mindenki úgy. Vagy VALAMI!

tudom, már megint Dunát rekesztettem, de ez egyszer tényleg olvassátok is el, és beszéljük meg, jó? Lécci lécci!

Puszilok mindenkit

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.03.01. 23:50 fülcsi

Tény!

Összeállt! Valamivé, de tény, hogy egyben van!

Hogy ez most azt a képet mutatja, amit vártunk, vagy egészen mást, azt a kommentekre bízom. Nekem- mert nem fogok hozzászólni a saját írásomhoz- egészen mást!

Ma, fővárosi "vezető" szinházunk, fővárosi liftjében, összeakadtam, nekem kedves művésszel, aki a tanárom volt és tisztelem, mindegy, nem tartozik ide. Szóval, előadás után egy elevátorban tartózkodtam vele és a következőt mondta: -Olvastam a nevedet, hogy játszol valahol! Mondom- Igen Tanár Úr, az AKKUban csináljuk a Gomborovicz Yvonne-ját egy páran! Elkerekedett a szeme- Fúúúúú! De hát az nagyon nehéz! Hát- mondom- maj' meglátjuk! -Majd meg!- mondta és megcsillant a szeme huncutul!- És mit játszol benne?- kérdezte. -A herczig Herceget!- válaszoltam, nem kevesebb huncutsággal!- Há..há..há..hát...- nevetett érdesen, azzal az oly ismerős, tüdőszaggató, de kedves, vidámhangú nevetésével- az se könnyű! És kiszállt a liftből és magamra hagyott ezzel a ténnyel.

Sőt! Kibaszott nehéz! Fogalmaztam meg érthetően! És kedvesmindnyájunknak IS nehéz! És nyolcadikáig meg kell ezzel birkóznunk! És nagyjából hetven-harminc arányban felosztanunk illene a néző sereget, tetszik-nemtetszik alapon! "Az se könnyű!" barátaim! Hiányzik még valami! Fejtsük meg... mondjuk ki... legyünk tutik a dolgunkban! Micsoda? Egy szó, egy mozdulat, egy kósza instrukció? Nemtom! Nem is Jerry! Talán egy hangyakésnyivel nagyobb elszántság? Az megvan! Bizonyítottan a helyére került. Csapatmunka folyt, ma és tegnap is! És jó volt benne részesülni, meg miegymás... hagyjuk, nem kell egymás *aszát verni az csalánossal! Vitassuk meg, hogy mi az a kicsi adalék, ami még hiányzik-zik-zik-zik a Michlein-csillagunkhoz!

Na csá!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Dani

3 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.03.01. 13:19 fülcsi

Finish felé félúton...

Rendező bácsival beszélgettem, két kérdés, hat pillanat, na meg a lépcsőházi felsőház!

Íme!

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2009.02.27. 16:56 kamarás

kezelés:

placebo

2 komment

Címkék: kamarás írta


2009.02.26. 23:04 Maaargit

Vihar utáni nagytakarítás

Kezdeti rossz módszer, hatás - ellenhatás és reakció.

Felnőttes, társulatos, okos megbeszélős sírás és kiabálásmentes kifejtős.

Végeredmény: ? ... mindent elsöprő, elégedett elismerős, "aranyos- mentes" BEMUTATÓ!

2 komment

Címkék: maaargit írta


2009.02.25. 23:04 fülcsi

A vihar előtti...

Csend! Talán túlzottan is nagy! Mondjuk ez is csak azt bizonyítja, amit már annyiszor, és egy páran, unalomig kifejtve feszegettünk.

Várom a holnapot! Remélem értelmes "veszekedésekkel" fog telni. Páran talán majd sírunk is. Ki képletesen, ki képpel, mert kérem nincs szebb, mint egy síró asszonyi arc. Minden, ami vonaglik rajta, ami fáj ésatöbbi ésatöbbi. Olyan kurvák vagyunk, akik közül egy páran munka nélkül akarnak élvezni, és akad köztünk olyan is, aki túl sokat liheg, holott már mindenki ejakulált körülötte! Vonaglunk egy merülőben lévő vibrátor felett, pedig csak elemet kellene benne cserélnünk. Ezt még meg kell tanulni. De nem baj. Ha bebukunk, védekezhetünk a korunkkal. Csak egyre figyeljünk! Nehogy valaki azt mondja - Aranyosak voltatok! -, mert akkor vesztettünk. Ezt remélem mindenki felfogta! Mindenki, aki olvassa... közülünk. Az a négy ember! Akik meg nem belőlünk valók, azoktól elnézést kérek, hogy az utóbbi pár bejegyzésünk túlzottan is személyesre sikeredett! Remélem(jük) ettől, még nem ment el az olvasási kedv!

Óhatatlanul is megfordul a fejemben, így az éjszaka kezdetének küszöbén, talán túl sokat vártam ettől a formától, amit megpróbáltunk kialakítani! Lehet, hogy baromság! Lehet, hogy érdektelenné válik, hogy kibeszélődik a TITOK, amit annyian és oly annyira féltünk. Hogy bizony semmi másról nem szól a próbafolyamat, mint percenkénti sikerek és kudarcok, röhögések és sírások, balfaszkodások és tehetséges pillanatok összeségéről. És elképzelhető, hogy ezt nem szabad közszemlére tenni... kár, hogy nincs viszonyítási alapom, mert összesen KETTŐ ember kommentelt... az már legalább EGY biztos néző! Akik meg esetleg olvassák, de a nemmutatkozás fátylába burkoloznak, azokról...hát... bajos nyilatkozni. Meg nem is lehet. Pedig jó ötletnek tűnt, elvtársak. Csak hát a szervezetlenség, meg a csináldmagadhatudod.

Eldiskurálgathatok még itt magamban órákat, de mi a tejfeles túrónak. Csak nyavajgásnak tűnhet, pedig szimplán hiúság... bukásérzés. Nem úgy alakult, ahogy terveztem. Kikosaraztak azt jóvan! Na. A bemutatón találkozunk...

Addig meg:

Próbálunk, mert ez ilyen!

Dani

4 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.02.25. 13:42 kamarás

ez kell? ez kell.

Klotild írása óta nem jártam itt, sorry, bocsánat mindig elrettentenek a mammutkommentek... (éljen a magyar szak és az olvasás...) és msot, hogy visszatértem... öö... hát igen... Kezdem látni, hogy az egyszeri kikényszerített próba utáni (sajnos kudarcba, egymás megnemértésébe és az egymás melletti elbeszélésbe fulladt) beszélgetésem után, most mintha egy kis szikra gyúlt volna, hogy itt vannak páran (2 az egy pár) aki talán akarna kommunikálni. Mert ez a kutya, ami el van ásva, a kommunikálás. InnoCent zúdísd, üvölsd le a fejem, add ki magadból, kurvaanyáz, küldj el a picsába. Ebből mi baj lehet? Sírni fog valaki? jaj... pfff... hagyjuk már... Mondjuk ki, játszunk tiszta lappal. Mindenki mindenkivel. Lehet, hogy nagy falat volt, túl sok ember, túl hosszú próbaidőszak, túl nehéz darab, túl sok egyeztetés és túl sok érdek van. Lehet... de szerintem kompromisszumok, empátia és kommunikálás nélkül nincs munka. Nincs. És nem hiszem, hogy hasznos munka lenne. Próbán meg legyen csak szórás, csak akkor számítsunk arra, hogy adok-kapok dolog lesz belőle, ami reméljük nem személyeskedés és alázás lesz, de nagyfiúk vagyunk kiheverjük. 12 napunk még van ajtótcsapkodni, és para úgyis összerántja a dolgokat.
Addig is Fülcsi tanuld a kollégáid neveit, hogy ebből legközelebb ne legyen fennakadás. Innocentnek meg nem kell tovább nyelni, habár idáig se kellett...
Furcsa, úgylátszik a blog is egy csepp lett a pohárban...
Iván

3 komment

Címkék: kamarás írta


2009.02.25. 12:52 InnoCent

Üzenőfal

Bár kommenteltem valami semlegeset, azért kanyarintok bejegyzést is. Nem kellett volna nevesíteni, ezzel vált üzenőfallá. Persze nem úgy értem, hogy nem kell nevesíteni soha, hanem itt nem kellett volna. Majd próbán. A szemébe bele, ha szeretnéd. Én szeretném. Mert bár kiemeltem a vármígsötétleszt, nem írtam neveket, mert a jelenség bánt, nem egyének. Egyébként is: gruppenproblémám van, nem egyéni. Mert ha ez a három név előkerült, melléilleszthetem a másik hatot is. Ennyi.

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.02.25. 00:54 InnoCent

Magam is

Most, hogy felléptem megnézni, mi van itt, most kellett észrevennem, hogy igen, vasárnap este óta nem néztem, most meg szerda este, szóval ez van. Ami fogad, az bad language a javából. Jogosan? Nincs olyan, hogy jogtalanul, szóval jogosan nyilván. Bennem ennél jóval nagyobb az indulat, de most elfolytom, remélem egyszer majd kitör valamitől, jó lenne Rátok zúdítani, de én úgy nem tudok működni, hogy na most úgy indulok el itthonról a próbára, hogy mindenkit kiosztok, a tűréshatárom meg óriási, nehéz kibillenteni, pedig már én is érzem, hogy az kéne. De nem megy. November óta kb 10-15 alkalommal tudtam volna üvölteni valakivel, nem tettem. Kellett volna. De nem vagyok ilyen. Hivatalom tartani a lelket mindenkiben az utolsó időszakban, így ezt teszem, ezt érzem helyesnek. Szóval, most visszaülök kazánmérnöki tanulmányaim fölé és nem hozok új lányt házhoz, ahogy Fülöp, maradok ártatlan, a munkájába szerelmes egyén, aki természeténél fogva alkalmatlan, hogy szerelmes legyen, mégis azt állítja szereti Yvonne-t. Én is így vagyok. Állítom, hogy működik úgy, ahogy én csinálom, közben tudom, hogy nem működik. Legközelebb igyekszem nem Innocent lenni próbán kívül is. Sajnálom, ahogy ez most történik. Ennyit mondhatok. Talán meg még annyit, hogy az egy seggel több lovat dolog ennél őszintébb megbeszélést igényelt volna mind a másik produkcióval, mind velem, mert bár rábólintok, az nekem nem indok, hogy "Tudod, Margit milyen...". Tudom, hogy milyen. Szőke, hosszúhajú és benne van a darabban, titokban verseket ír. Szóval tudom, Margit milyen, de nem őt nem értem, hanem Titeket. Ennyit a legszomorúbb részemről. A többi néma csend, igyekszem a premierbuliról majd úgy távozni: "Na, végeztünk? Mehetek már...?" Igazán stílusos volna.

3 komment

Címkék: innocent írta


2009.02.25. 00:01 fülcsi

Kérdőjel...

Néha bizony elgondolkodom, hogy tényleg ennyire nem fontos?

???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

Vagy úgy gondolják, hogy szivességet tesznek azzal, hogy ott vannak, amikor kell, és elmondanak pár mondatot?

???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

miközben persze kibaszott nagy gondolataik és ellengondolataik vannak másokkal szemben..

???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

igen, azt bátorkodtam írni, hogy kibaszott... akció-reakció már elnézést!

...ez most akkor itt egy üzenőfal, vagy miapicsa?...

Kérdőjel!

???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

Asszem nagy a pofánk, de egyszer csak befogja valaki...

Talán érthetetlen, de ha már egy ember megérti, megérte! Még ha érthetetlen is.

Úccse olvassátok, miafasznak erőlködök!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Dani ?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

Szólj hozzá!

Címkék: fülcsi írta


2009.02.23. 10:05 fülcsi

A Selyma...! kérdés

Igen, igen!

Mostanában divatos lett társásági, valamint félpolitikai (értsd:baráti) körökben, hogy mindenféle "kérdésekről" vitáznak. És ha kifogytak belőlük, akkor csinálnak újabb és újabb "kérdéseket". Reggel, ahogy kinéztem a palota nagytermének az ablakán, eszembe jutott, hogy miszerint hátkérem itt komoly "hókérdés" van! Tudniillik, minden fehér, és én, Fülöp, a király fia, éppen a fekete ruhámat vettem fel. Milyen jogon közösít ki engem a természet megszokott körforgásomból? Ha én most kerti sétára mennék, akkor engem a ruhám színe alapján kiközösítettnek kell tekinteni a fák és bokrok, a mezők és legelők, a patakok és folyók egységéből. A természet ma reggel "Fülöpkérdést" kreált, konokul, a hátam megett, amíg én aludtam. A felöltözésem pillanatában váltam a mai nap főkérdésévé, bűnözőjévé. Fekete csizmámmal, ha kilépek, elnyomom a fehér havat. "Csizmabűnözés", így fogják hívni, és atyám, a Király vezetésével lenyakaznak, mint "csizmabűnözőt"!

Pedig ha tudná a világ, hogy Ő meg a derék Kamarás, Burgundia kisebbségei, jelentős "Selymakérdést" csináltak, már az első alkalommal, amikor szánakozásomtól vezérelve bemutattam őt, mint menyasszonyomat. Ánno, amikor azt a szörnyűséget művelték  Mutyulival, szóval akkor csak "úrihóbortnak" neveztük a "kérdést", és egy koncepciózus perrel rákentük, valaki-a burgundiai államháztartáson kívül rekedt önsorsrontó, dolgavégezetlen, háromelemista, egyszóval paraszt-re, de manapság nem lehet ilyen könnyen és megúszósan elintézni. Napokon keresztül fogunk ülésezni, hogy megállapítsuk, volt-e az országban "Mutyulikérdés". Közben az alattvalók természetesen "uralkodóikérdést" pletykálnak a palota falain kívül, hogy miért is kell nekik most többet dolgozni, pont most, amikor recessziózus uruk végre bevallaná, hogy nem is Ő kreálta a "Selymakérdést", az csak úgy jött magától, mint egy csúnya pletyka... pedig, kedves burgundiaiak, egy FAS.Zt! Itt nagyon is komoly "Selymakérdés" lappang a falak között. Merény készül szeretett Burgundiánk antidemokratikus eszményi ellen. Mert ha itt valaki meghal... komoly "szálkakérdésről" leszünk majd kénytelenek népszavazni! És akkor már késő lesz, drága barátim, veszekedni, okoskodni, költségvetni, adótróni vagy éppen nembeszedni...akkor eljön a "Halbűnözés"! És jajj annak, aki nem veszi majd észre!

Most megyek, és eltaposom a fehér havat!

Na, gyerünk, Barátaim, tegyük a dolgunkat! Hajrá Burgundia, Hajrá Burgundiaiak!

 

Ps: az a szó ami egy nemiszervhez hasonlít a szövegben, valójában egy általam létrehozott alapítvány, amely kizárólagosan a Herceg (ez én vagyok) átlagon felüli meggazdagodásának kíván az élharcosa lenni: Felelősen A Selymáért Zárt Társaság

Szólj hozzá!

Címkék: fülcsi írta


2009.02.22. 20:14 KlotildNagynéni

Klotild nagynéni a gyógyulás útján, naplóbejegyzés a Burgund fürdőszobából, vérrel irva, de ha nem is akkor más exaltált dologgal

Mit is tesz egy vérbeli nő akkor, ha a teste, lelke, mindene cafatjaira hullt az őt napok óta kínzó betegségtől? Ha már olyan fakó, mint a szoba falait simogató tízéves tapéta, és még a láz könyvekről visszapattanó éles visszhangjától is verejtékezve riad fel, és már túl van azon is, hogy betegsége okait keresgélje.

Huszonegy leszek, lassan, és arra gondoltam lehet-e ez az egész tortúra az, hogy a testemben lévő összes sejtek hétévenként megújulnak, és hogy most elérkeztünk a háromszorhéthez, úgy gondolta rengeteg sejtem, hogy egyszerre akar meghalni, hogy egyszerre támadjon fel, mint egy INRI csoportkép, úgy képzelem, és erre a legjobb megoldás, ha a láz purgatóriumába vetik magukat. Mint sok kis kamikaze köröztek már egy ideje a vulkán fölött, éreztem is, hogy szép lassan kinövöm a testem, minden olyan kényelemetlen, aztán jött, aminek jönnie kell.

És most, hogy újra tudok egyenesen menni, azt csinálom amit minden nő ilyenkor szokott, bezárkózom a fürdőszobába, és kiretusálom magam. Ehhez kell egy jó nagy ájulásig hevített kád viz, ami leégeti az elhalt hámsejteket, tehát nem kell már bőrradír. Namost egy ilyen kór közben egy nő vészesen dehidratálódhat. A folytonos diaré, meg verejtékezés az én bőrömet is megviselte, olyannyira, hogy az arcomról leszedett rétegeket becsomagolhatnám, és eladhatnám házi réteslapnak, de ami mégrosszabb, kiszáradt és berepedt a sarkamon a bőr. Elő hát a habkővel, kisollóval. Épp a nagyujjam alá nőtt szemölcsről vagdostam le a rászaradt bőrdarabokat, amikor eszembe jutott, mi van ha Robin Hood épp most jön el értem, feltépi a fürdő ajtaját, és úgy talál, mint egy épp a lábujját rágicsálni készülő őrültet. Hogy akkor hova tenném  lábam hirtelen. A nyakamba? Vagy rögtön ájultat színlelnék, vagy azt mondanám, hogy lábujjlenyomatot készültem venni magamról, mert csak ezzel lehet regisztrálni a palotában, vagy nem tudom.. De a nagy gondolkodásban belevágtam a lábamba, aminek az eredménye egy hajszálvékony vércsík lett a vízben, ami pont úgy terült szét, mint Klimt Életfája, meg is hatódtam a látványtól, ettől a szememre terelődött a figyelmem. Úgy nézek ki, mint akivel búvárszemüvegben játszottak vákumost fizikaórán a rossztanulók. Úristen. Selyemszállal körbefont fülibaba hegyét mártsunk egy kis házilag készitett cékla, murok, alma és pomelo keverékébe, és itassuk át vele a szemhéjakat. Észre sem vettem idáig, hogy nem tudtam kinyitni a szemem, most hogy újra látok, ez még jobban meghat, még több könny jön, és egyszercsak vicsorogva zokogok a gála habfürdős vizemben, a töredezett hajvégeim mind nedvesek lettek már, de a hajam többi része is olyan, mintha vizes lenne, pedig csak nagyon zsíros, egybeállt. Lassan alábbhagy a csak úgy jött zokogógörcs, és feltör egy büfi, ami az ebédkor elfogyasztott sültkrumplit idézi. Sóhajtok, és kínos lassúsággal hűl a víz. Elhajózom messzi vizekre, a kis sárga gumikacsa mosolyog rám a kád kávájáról, kéri, hogy vigyem magammal.

Lehet, hogy ő lesz az én Donatellám, mert a legjobb Klotild celeb hasonmás szerintem Kiszel Tünde lenne. A legjobb király a Vitray Tamás vagy a Vágó István. A királyné pedig Medveczky Ilona, Iza pedig a Marsi Anikó, vagy a Détár Enikő, a kamarás lehetne a Juszt László, Innocent meg a Sebeők, a tökéletes hercegem Csernus Imre, és hogy Yvonnet se felejtsük, vagy hogy Fekete Pákót ne felejtsük, vagy nem tudom, az a lényeg, hogy Pákó szakasztott Yvonne.

-Ezt mind onnan tudom, hogy az utóbbi néhány napban magábaszippantott a kereskedelmi média, és ezer meg ezer allegóriát találtam az rtl klubon, meg a tv kettőn, meg a sztory tvn, meg ezrenyi más csatornán.

És azt ám nem kell elhinni, amit irtam ott fent, mert nincsen szemölcsöm, meg nem is zokogtam, de Klotild biztos sírt volna, és a melle körül növő erős szőrszálakat is kiszedte volna szemöldökcsipesszel.

Puszilok mindenkit

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.02.21. 22:56 InnoCent

Divatfotók

A több mint 900 fotóból kiválasztott 37 kép kidolgozott verziója az alábbi linken megtekinthető:

http://www.facebook.com/photo.php?pid=125924&id=1592001064&l=4bd79

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2009.02.20. 17:12 InnoCent

Ha már itt tartunk én meg ezt találtam még ősszel

Witold Gombrowicz: Burgundi hercegnő című műve alapján készíti el a színdarabot Widder Kristóf rendező. Az előadás végső mondanivalója az elfogadás és az el nem fogadottság. Megmutatja, mi történik, ha egy teljesen zárt környezetbe – jelen esetben a királyi családba – egy idegen, egyszerű ember csöppen. A kérdés, hogy el tudják-e fogadni az új személyt (Yvonne-t) vagy a megszokott felsőbbrendűségük kerekedik-e felül. (...) A próbákat június végén-július elején kezdték el, így a Faluházban tartott előadás még csak azt a célt szolgálta, hogy bemutassák, most mit tudnak (...); a rendező szavaival élve ez tulajdonképpen egy állapot-bemutató volt. Ettől függetlenül megpróbálták kihozni magukból a maximumot - mind a színészek, mind a rendező. A különlegesség az előadásban az volt, hogy a szereplők még nem tudták teljesen a szövegüket, ezért felolvasták azt. Így néhány jelenet elég érdekesre sikerült. Egyszer az is megesett, hogy a színész a sokadik olvasásra se tudott kimondani egy nehezebb szót. A völgybe pályázattal jutottak le, méghozzá mind a három nevezett darabbal: az Yvonne-nal, az Antigonéval és a Mi újság,múlt század?-dal. Mivel a Völgy kezdete előtt néhány héttel hívták vissza őket, nagy volt a kavarodás, de az előadás után olyan érzésem volt, hogy nincs itt semmi probléma. Az is fennakadást okozott, hogy a három előadás rögtön egymás után kezdődött, a színészeknek arra is alig volt idejük, hogy levegőt vegyenek, nemhogy átsminkelni magukat. A darabról eleinte nehéz volt eldönteni, hogy ez egyfajta átdolgozás lehet-e a modern korra, de idővel felfedezhetővé vált a régi kor a színdarabban. Az előadás bemutatóját őszre tervezik, és bíznak benne, hogy ezt a határidőt tudják is majd tartani.


Pintér Edina
 
 
Hát a határidőt nem tudtuk tartani, de bemutatót azt tartunk...

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.02.20. 09:58 Maaargit

volt... LESZ

Na hát szóval... ilyeneket írtak rólunk... Azóta sokkal és százszor, valamint összehasonlíthatatlanul!!! ELŐRE!

Kapolcsi napló:

"A KisFöldAlatti Színház felolvasó délutánján elsőként Witold Gombrowicz Yvonne-ja szerepelt. A színészek különböző játékstílusokat képviseltek, ami nem tett jót az előadás egységének. Alapvetően szimpatikus produkciót láttunk, jól megtalált formákkal és ötletekkel. Sokszor azonban ezek a jó ötletek kiszorultak a Gegek veszélyes peremvidékére - még egy kis munkával a jó humorú előadás integráns részévé lehetett volna tenni őket. Örömmel hallottuk, hogy a szöveg intelligens és kreatív értelmezésen esett át. Kár, hogy néha a kisebb ellenállást választották, és humorkodássá fajult a jó gondolat." Kristóf Borbála és Marsalkó Eszter

 

Szólj hozzá!

Címkék: maaargit írta


2009.02.20. 00:47 InnoCent

Nem kellett

Első összpróbának meg amilyen volt, olyan. Pont olyan, mint amilyen. Ennyi.

:)

Íme a két plakát:

 

(Nézd meg nagyban is! Katt ide!)

 

(Nézd meg nagyban ezt is!)

1 komment

Címkék: innocent írta


2009.02.19. 16:25 fülcsi

Próba

AKKU...videó...próba...ÍME:

 

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2009.02.18. 23:40 InnoCent

Gondolatok a rendező mibenlétéről

Ismét itt a vezérelv: az ember írjon és gondolkodjon elsősorban saját magáról, így juthat előrébb ő is és a környezete is, szóval most írok magamról.

Ha kategorizálni akarunk, akkor mondhatjuk úgy, terelgető rendező szeretnék lenni. Ez abban merül ki, hogy kijelölöm a csapást és hagyom terelődni a nyájat, néha rájuk-rájuk szólok, hogy ne menj arra, mert ott egy oszlop, de egyébként csöndesen élvezem a művészetüket. Eddig így próbáltam, szerintem tök feltűnően, így a szereplőknek lehetőségük nyílott arra, hogy feszegesség karaterük határait. Néha beszélgettünk is ezekről a határokról, tudom, hogy nem eleget, ez itt az én hibám, és most már tudok is róla, próbálok tanulni belőle.

És van az, ami én nem vagyok: a beállító rendező. Fordítok: a beállító azt jelenti, hogy ha az első próbán azt mondja kék a fű, akkor az lesz, bármi van. A kettő nálam üti egymást. Arany középút szerintem nincs, olyan van, hogy x-szel terelgető vagyok, y-nal beállító. Holnaptól az y-okkal beállító leszek és minden rendbejön...!? A lényeg az, hogy látom, igény van arra, beállító is legyek. Ez nyilván a közös iskolára vezet vissza, ott valami ilyesmit tanultunk, meg így gyártottuk a darabokat is, itt mást akartam csinálni, máshogy. De arra van igény. Nyilván az iskoláját nem tagadja meg senki. Szóval az y-okat most megkövetem.

Amikor leültem a gép elé, azt gondoltam, hosszú-hosszú oldalakat fogok írni. Inkább visszafogom magam. Mostantól a próbák végén megbeszélünk, és akkor senkinek sem kell úgy hazamenni, hogy nem adta ki, ami benne van. Szóval tartogatom a bennem lévő hosszú oldalakat az előttünk álló megbeszélésekre.

Üdvöletem!

ártatlan (innocent)

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: innocent írta


2009.02.18. 15:03 InnoCent

Fotózás

Elkészült a videó a fotózásról, íme:

1 komment

Címkék: videók


2009.02.18. 04:15 InnoCent

Rekordidő

És itt a mai is, amiről Fülcsi előbb írt. 6 és negyed órával a próba vége után máris a YouTube-on:)

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2009.02.18. 03:53 InnoCent

Nem alszom éjjel

...mostanában...

Videót vágok és reménykedem abban, hogy YouTube bácsi fölengedi. Végre öszejött a fotózásos videó, és letiltották, mert egy francia film zenéje a WMG tulajdona.. Ki gondolta volna.. Addig viszont itt egy tartozás! Részpróba Margittal, Fülöppel és a két Izával.

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2009.02.17. 22:18 fülcsi

Beteg

Így próbáltam ma! Betegen. Szar is volt!

Egyszerűen már kíváncsi vagyok, mint egy újszülött, erre a szörnyű világra, hogy milyen lesz!

Lesz valahogy, az nem kétséges!

De jó-e lesz, vagy nem-e? Vagy mi?

Pá!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Dani

1 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.02.17. 03:35 InnoCent

A mai próba elmaradt

Hajnal 3 múlt, órák óta vágom a fotózásról készült videót, hogy legyen update Nektek, erre nem engedi a program elmenteni. Feladtam, holnap újrakezdem, addig itt a ma készült felvétel VÁGATLANUL!!! :) és el------- a végén a selyma.blog.hu felirítot, de ez má' így marad:)

jóéjt

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2009.02.16. 22:55 IzaIzaIza

MA

Előre bocsánat, mert tudom, klasszikust csak szó szerint:

- Miért mosolyog a kertitörpe?

- Mert a fűszálak csiklandozzák a heréit.

Elnézést, jó éjt!

 

Szólj hozzá!

Címkék: izaizaiza írta


2009.02.15. 21:30 Maaargit

Köszönjük Mészáros P. Dánielnek és kicsi, ám annál lelkesebb csapatának a mai képpé alkotást! Tehetségük és türelmük végigkísérte a vasárnap délutánt és estét. Úgy érzem, biztos kezekbe kerültek intim perceink!

Nád, sás, ág szeressétek és vigyázzátok Őket!

2 komment

Címkék: maaargit írta


2009.02.13. 00:28 Selyma

Sely,ma én is írni kezdek!!

Nem akarom magam kYvonnei az írók köréből, szóval ide hummizok valamit...
Nos én eddig határozottan jól érzem magam! Bár általában hülyén állok (ez szerepemből is adódik), és azt sem tudom, mi van, de próbálok figyelni és jegyezgetni. A néha bujkáló (vagy épp röhögésbe fulladó) mosoly lassan esküszöm, lefagy az arcomról! Vannak még előttem homályos dolgok (például, hogy miért kaptunk ma egy korsó ingyen sört, mikor a múltkor a narancsléért is lebasztak...:) ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekben), de igyekszem tisztán látni, igyekszem szokni a közeget, igyekszem megérteni a néha elszálló őspoénokat, amik még az első próbákról maradtak, igyekszem kibeszélni magam próbakezdésig, hogy aztán ne legyen olyan nehéz kussban lenni, majd itthon próbálom a csöndet levenni magamról és letenni, hogy anyám legalább két szót ki tudjon húzni belőlem...:)
Szóval én úgy érzem, hogy ez menni fog, mert adottak az emberek, a hely, a darab, szóval csak jó sülhet ki a dologból!! Csillogó szemmel és kYvonnet karddal állok elébe! Most pedig "Menj! Menj! Menj! Mars innen!"

1 komment

Címkék: selyma írta


2009.02.12. 22:54 kamarás

sztornó

T. Rendező!

Ma lepróbáltuk a 2. jelenetet, Kamarással. Belegondolva jobb lenne, ha ez az egész Kamarás nélkül lenne. Jobb lenne, ha a Királlyal együtt kimenne az előző jelenet végén. Sztem jobb lenne...

Iván

u.i.: Boldog Névnapot a Királynénknak!

1 komment

Címkék: kamarás írta


2009.02.12. 12:00 KlotildNagynéni

Január, Február, itt a Nyár

Lassan hazavágja a tavasz a telet, a halál az életet. -forditva. Csak az ilyen valahogy reflexből jött még a tél elején. De hogy tovább allegorizálgassak, és deduktiv módon eljussak 'azáltalánosbólazegyeshez' innen folytatom.

2008 őszén nagyon hosszan haldokoltam, és ez a tél is olyan volt mintha a párkák ollója kicsorbult volna, és az Istennek sem akarna elvágódni az én betegesre soványodott fonalam. Tehát minden egyes alkalommal mikor Morta ollója egyre dühösebben csattant rá a Decima bűzös szagú, üreges, kérges kezei között feszülő, hajszállá vékonyodott, egyébként jelzem nagyon is erősnek predesztinált fonálra-háromkiló ötvennel születtem, meg hajam is volt-engem itt a földön ird és mondd megb.szott az áram. Kétszer is a szó szoros, és még tucatszor a szó átvitt értelmében. Nem tudom miért én játszottam magam számára a villámháritó szerepét, ez, ha analizálgatunk kissé mazochista jellemre vall, megkerestem hát a mazochista.fw.hu -t, a mazók hivatalos oldalát, ahol legfelül a magyar lobogó úniósba folyik, és a jelképük sarló-kalapács helyett, egy sárga útjelzőtáblának látszó, forgó valami, amiben a sarló szerepét egy tizenhármas kulcs játsza, ez keresztezi a vaskos nyelű kalapácsot. Levontam a következtetést: ez az én helyem, a nemzetközi, rendkivül kreativok oldala, hát beléptem. Az élmény egy újabb áramütéssel ért fel, Robi képeit lehetett látni nagytotálban, ahogy épp a farkát szoritja el, különböző módokon. Megijedtem, és kiléptem.

Nem, azt hiszem mazochista mégsem vagyok. Egész egyszerűen ömlesztve kapom a tanulnivalót a nagybetűs élettől, mindig történik valami, azt se tudom mi, mint pédául szilveszterkor, amikor kevéssel éjfél előtt egyedül találtam magam a kihalt behavazott Újpest-Központban, és csak annyit tudtam, hogy annyira bömbölök a telefonba, hogy taknyomnyálam egybefolyik, mert elvesztem ott Újpest-Központban, és az utcán senki se volt, mert mindenki a tizenkettőt várta egy jó meleg lakásban, nekem meg átfutott az agyamon, hogy biztos aznap fognak megerőszakolni, mert nagyon kihalt volt minden, és sehol egy busz se amire fel tudtam volna szállni, és hiába volt Anna a telefonnál, nem tudott megnyugtatni még egészen sokáig, amig végre meg nem jött a buszom, és nagyobb biztonságban nem éreztem magam ott kettesben a buszvezetővel.. Szóval egy buszon ért idén az éjfél, talán a halálhoz legközelebbi pont volt ez, amin most röhögök, de ezt senkinek sem kivánom. Aztán a német út, aztán a vizsgák, aztán félrepötyögött szerelmek, minden van valamiért, a február is.

Megint egy egyedüllevős sztori jut eszembe a februárról, amikor egyedül kellett kimennem az egyetemre visszaadni a kamerát. Reggel gyönyörűen sütött a nap, még amikor felszálltam a vonatra akkor is, ablak mellé ültem, és becsuktam a szemem, hogy süsse az arcom a nap, de kis idő múlva elfelejtettem a meleget az arcomon, elaludtam. Az alagútban riadtam fel, ahogy hirtelen sötét lett, és amikor kiértünk onnan, méteres hó és viharos széllökés fogadott. (Ilyen gyorsan változik manapság a világ.. Békében csukod be a szemed, és háborúra ébredsz.'-egy akárkit idéztem, aki több mint hatvan.) De nincs igaza? Lekászálódtam valahogy a vonatról, egy szabad kezem sem volt, mert az egyikben az állvány, a másikban kamera, és mp3 felvevő, meg egyébként sem elég nekem két kéz, hát még most amikor kapaszkodnom kéne valamibe, nehogy elessem.. Magamban anyázva felmértem a terepet. Van olyan amikor az ember spontán nagy felismerést tesz, ilyen történt velem: minden, minden út a kampuszon, de tényleg minden, lejt lefelé! Naná hogy semmi nem volt felsózva, én az enyhesarkas vajszinű vadiúj velúrcsizmámban próbáltam centinként elaraszolni az első adandó ajtóig valahogy. Mint egy önjelölt részeg botorkáltam egyik korláttól a másikig, hangosakat sikkantva valahányszor megcsúsztam a még szűznek mondható havon, iszonyúan frusztrált hogy nincs szabad kezem! Csak a lábamat néztem, a cipőben a lábujjaim görcsbe voltak merevedve, az Istennek se tudtam kiegyenesiteni őket, mert egyfolytában az járt a fejemben, hogy mi lesz, ha én elesem, mert akkor kétszázharmincötezerkilencszázkilencven forint esik velem kamera és egyéb ingóságok formájában, és akkor cseszhetem a zsebpénzemet, de még az ösztön és munkadijamat is, naná hogy be voltam szarva. Meg a csizmám is aggasztott, mert mi van ha a divatcsodám sarkáról lejön a ragasztás, és ottmaradok repedtsarkúan az árok szélén, pedig nagyon jó vásárt csináltam vele, mert leárazáson vettem, nem mehet tönkre a blőd hó miatt! Lihegve, kipirulva, tarnszban, önkivületi állapotban, tovább már nem fokozhatóan léptem be a kommintézet ajtaján, felismerhetetlenül. Ott kérdezgették a nevem, inni akartak adni, mondták hogy nyugodjak meg, gyertyát is gyújtanak emberi méltóságom emlékére, ha akarom, de én csak meg akartam szabadulni a cuccoktól, ne legyen rajtam ez a nyomasztó anyagi teher. Mintha gyermekéletet mentettem volna, úgy éreztem magam kifelé menet. Valami földönkivüli boldogság járta át a testem, megittasultan rohangáltam ide oda, a csizmámat is leszartam, ugráltam a harminccentis hóban mint egy hülye, videófelvételeket készitve az akkor már beüzemelt hókotrókról, meg arról, hogy én hogy ugrálok a szűz havon, illetve a csizmám. Még hóangyalkát is akartam csinálni, de nem. Tehát újra fordult egyet a világ a tengelye körül, azon a napon már másodszor.

És akkor itt van ez is, ez a darab, és még mindig február! Nagyon durva, hogy a mostani próbán mit én át nem éltem! Mert ugye egy jelenetem van, és körülötte van még négy. És én nem láttam korábban ezt a négyet, és most gyakorlatilag úgy ültem be, hogy azt láttam hogy az én konyhám köré épült egy egész ház, amibe ha még nem is minden bútor, de megérkezett már jó csomó, és hogy ilyen fullextrás kicsit csicsás, Győzikés ház lett ez, pont amilyet elterveztünk még a legelején, és én azóta folytonfolyvást meg vagyok hatva! És az, hogy az én konyhám, amit eddig melléfestettem, meg összevissza, elkezdett végre egyszinü lenni, az csak rátesz egy lapáttal, meg hogy amit eddig egyáltalán nem tudtam, azt most elkezdtem megtanulni, próbálni. És már nem vagyok zavarban magamtól, vagy akkora zavarban, ez még ingadozó. Tehát ha most egy ovisnaplót kéne irni, a következő szerepelne benne szerintem: 'Évike jól nevelt, sokat alszik, konstans 211 grammot szopizik, és nagyon ügyesen közelit a társai felé, sokat kisérletezik a mobilbarbie konyhával, többször odaégette a tükörtojást, de lelkesen újat üt fel, és most már fel tudja dolgozni, hogy a kis gyufaáruslány meghal a mese végén.' Azt viszont sajnálom, ha volt ilyen idő, nem akarom kijelenteni, mert emlék, hogy engedtem magam kevésbé feloldódni ebben a dologban mint most, de ez rendezőúrra és rám tartozik, azt hiszem cseszegetett is érte eleget, ha viccesen is.. de utálom a rébuszokat, és most nem fogok azokban beszélni.

Valahogy radikálisan újat akarok mindig, a kávémat is minden nap máshogy iszom, az órát sosem húzom fel úgy, hogy pontosan, mert ha negyedkor kéne felkelni, akkor én vagy 14kor, vagy 16kor kelek, és még mindig február van, lassan március, tavasz lesz, és volt már olyan, hogy egy nyárban benne volt minden álmom, lehet, hogy most tavasszal is ez kéne, csak ne lennék márciusban, ilyen hamar 21! Ó Istenem, ne, ettől tartás van bennem, de akkora, hogy a kezemben a kávé remeg a bögre peremén, és érzem az újabb áramütés közeledtét, meg most kell beadni a kelentkezési lapokat is, és én is beadom, és hogy itt is újitsak:

1. szinész szak

2. pszihológia szak

3. biztonság és védelempolitikai szak- a Nemzetvédelmi egyetemen.

 

Végül pedig egy furcsa saját kézzel irt nekrológ:

És mindent köszönök, mindenkinek akivel dolgom van, volt, lesz, remélem bátorságom is lesz, és még sokat tanulok majd, és hogy még teniszezni is megtanulok, és még köszönöm két nagyon jó embernek, akiknek a nevét nem is emlitem, mert semmihez semmi közük nincs, csak az életemhez úgy am blokk.

Puszilok mindenkit

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.02.11. 01:31 InnoCent

Mese a próba jóságáról

Ez most itt filozófiai eszmefuttatás lesz - ha úgy tetszik dolgozat, esszé, stb. - a próba jósági fokainak megállapításáról. Furcsa, hátborzongató dolog az úgy alapjáraton, hogy ki mit gondol bizonyos dolgokról. Legyen szó ételekről, vallásról, utazási szokásokról, bármiről. Az meg talán még érdekesebb, hogy ha összejön sokpár ember ugyanaból a célból, hasonló gondolkodásmóddal (ami a közös munka alapja) és nagy lelkesedéssel, akkor is sokpár módon csapódnak le bennük a dolgok. Nem árulok zsákbamacskát, inkább leírom, ez a dolog nálunk a színház. Nyilván különböző ízléssel vagyunk megáldva, de azért az eddigi törekvéseink azt mutatják, hogy kompromisszumképesek vagyunk, magyarul nem erőltetünk egymásra dolgokat, de ilyen szituációra nem is nagyon kerül sor, ennyire vagyunk igényesen egyformák (remélem). Na és akkor itt a csavar a sztoriban, hogy mégis sokpáran sokpárféleképpen vélekedünk egy adott próba jóságáról. Ez nem baj, úgy értem, ez természetes, csak azért írok róla, mert érdekes, Viki előző mejegyzéséről jutott eszembe, szóval nem konkrétan a mai próbához megjegyzés, csak úgy általában. Szerintem például (mert ugye magáról írjon az ember), a mai próba közepesen volt jó. Mivel ma már részpróbázunk, ez nem feltétlenül a huszadszor is vicceskedjünk kategóriájú próba kellett volna legyen, ugyanakkor értelmes dolgok születtek, és a lezáró, összefoglaló "1. jelenet összpróba" is vállalható volt, irányba tart. Aztán meg, miért teljen egy próba csak komolyan, nevetni kell, az mittoménmit szabadít fel, amitől jobban leszünk és jobbnak érezzük a próba jósági fokát is. Kiváncsi volnék egyébként, kiben hogyan csapódott le az együtt töltött este, mert innentől a legizgalmasabb (legalábbis nekem, ebben is különbözhetünk) egy próbafolyamat, amikor már megvan az alap, és elkezdjük összefoglalgatni a jeleneteket, hogy aztán eljussunk az első összpróbáig, ami után otthon mindenki álomba sírja magát, hogy miért is kezdtük el ezt csinálni, aztán jön a bemutató, és gyorsan elfelejtődik az első összpróba Fűrész 5-szintű kínzásemléke. Remélem kommenthatad indítok, jó volna, és remélem, hogy vasárnap, amikor 1-től 7-ig össze leszünk zárva, a helyünkre tudunk rázódni, hogy a béke legyen velünk a bemutatóig és azután is. Á Men.

4 komment

Címkék: innocent írta


2009.02.11. 01:29 kamarás

És ez ÍGY jó!

Na most már igazán elegem van! Hogy egy pohár narancsléből ekkora balhé legyen! (na jó kettőből, mert a király is ivott) Tisztelt kulcsos-kopasz! Igen ittunk, és SZAR volt! Ha lehet, legközelebb 100%os narancslevet, és ne fos Ollé50%osat hozzatok. Ugyanis Őkegyelmessége csak 100%osat ihat egy gyerekkori balesetéből kifolyólag.
És igen, tudjuk, hogy ezzel a tettünkkel nem csak a mi életünket, hanem az egész produkciót is kockáztattuk, elnézést, BOCSÁNAT, kedves kulcsos-kopasz! (Tegyük hozzá, hogy Margit felséges asszonyság meg kávét ivott, de állítása szerint azt "szabad"... perszee... + Bodó Viktorék is nyugodtan bejárhattak a konyhába...) Szóval, hogy is van ez, kedves kulcsos-kopasz?

A próba egyes részei meggyőzőek voltak, de természetesen még vannak feketelyukak, de csoda lenne, ha szűk egy hónappal a bemutató előtt ne lennének.
Selymát, próba után jól megkorrepetáltam! jaj nem úúúgy! Igaz Yvonne? Ugye igaz?? És remélem H.S.-Iza-nak is tudtam segíteni... Szóval munkára föl!

és ez így jó!

Kamarás Iván

p.s.: Kérvényeim:
- ne legyen több alányúlás
- ne legyen kártyaborogatás
- több yvonne asztalról eldobást
- több beszélgetés
- több gondolkodás
- narancslevet mindenkinek

2 komment

Címkék: kamarás írta


2009.02.10. 21:45 Maaargit

A narancslé

Közhírré tétetik!!!

Ignác és Kamarás főbejáró bűnt követtek el...

NARANCSLEVET ITTAK!!! Tiltott forrásból! Engedély nélkül!

Kövezésük helye és ideje későbbi időpontban lesz közzé téve!

 

Szólj hozzá!

Címkék: maaargit írta


2009.02.10. 21:34 IzaIzaIza

élőben a próbáról...

Itt vagyunk az AKKUban (ez már önmagában nagyon jó), sőt van wifi is, így most az a különleges helyzet alakult ki, hogy élőben tudunk írni a próbáról.

Tehát most a nagynéni érkezése jelenet próbája zajlik. Itt van nekünk Selyma. Ez is jó. A jelenet már kezd összeállni. Még most is találunk benne új dolgokat.

Miközben itt bent zajlik a próbája, addig kint Királyunk, Királynénk és a Kamarásunk szöveget mond össze, ami azt jelenti, teljes gőzzel azon vagyunk, hogy jó legyen a márciusi előadás.

Jó nézni a jelenetet és Kristófot is, mert azt látom rajta, hogy tetszenek neki a dolgok. Persze lehet, hogy este, ha elolvassa majd, mást mond.

Most jött ki Klotild nagynéni, röviden azt mondja: Sokkal jobban érzi magát a jelenetben, mint az előző próbákon, aminek oka többek közt a Kristóffal való beszélgetés a jelenetről, ami most érett meg Vica szerint.

Most kezdjük a bidgezős jelentet....

 

1 komment

Címkék: izaizaiza írta


2009.02.09. 23:32 fülcsi

Megérett...

...a folytatás.

Egyet tudok érteni Innocent barátunk azon kijelentésével, miszerint az erotikus fülledség talajára léptünk. Nekem felüdülés Sári, az újbeálló. Ennek TÖBB olyan oka és okozattya van, amit most TÖBB szempontból nem taglalok. Egyrészről, nem közös téma, másrészről, maradjon meg az én titkomnak.

Furcsa értelmet kaptak a jelenetek, ezt is észre kellett, hogy vegyem és persze azt is, hogy vannak olyan mondatok, pillanatok, amiket nem szeretek és nem mindig személy függő, ezen nyűglődésem. De tény, hogy összeállni látszik a dolog...

...és az is tény, hogy ezt egy darabja nem tesszük láthatóvá, itt a fórumon, amit persze pont ezért hoztunk létre. Mostanában azért nincsenek videók, mert én nem csinálom. Elkedvetlenedtem, úgyis mint "burgundia trónörököse". Innocent Úr csinálná, de akkor tényleg az lenne a valós helyzet, hogy a lehető legnagyobb mértékben ketten maradtunk. Már hallom a ciccegő hangokat persze, hogy "hát én meg mi a kur** anyám fas**t csinálok itten, ha nem előremozdítani kívánom a blogot", de ezeket a kommenteket, akár le se írjátok. Nagyon sok kimondatlan és átbeszéletlen kérdést látok, kedves Mind Nyájunkban, amiket talán, mert túlzottan is kedveljük egymást, vagy mert túl nagy a respekt, vagy egyéb más okok miatt, de nem beszélünk meg. Ilyen például ez a napló is, amit CSAK NÉGYEN VEZETÜNK. Pontosabban egy ideje már csak Innocent- csak nehogy egyszer Annocent legyen-, ami azért is furcsa, mert kérem volt itt nekünk lelkes Klotild nagynénink, meg Kamarás urunk, meg én is. Szőnyegalásöprődősnek érzem egy kicsit, pontosabban egymás fölösleges tetemrehívásának ezt a dolgot, de egyszer jó lenne egy sor időt szakítani, már csak azért is, hogy mindenki ŐSZINTÉN, KERTELÉS NÉLKÜL elmondja, hogy miért szarik erre itten????

Jó hely ez az AKKU. Tetszik, HOLOTT még csak egyszer próbáltam és azt is HOL? Hát OTT! Nagy lelkesedéssel várom már az összpróbákat és igazán nem tudom miért, de nem érzek a darabbal kapcsolatban semmit. Ezt nem úgy kell persze félreértelmezni, hogy SEMMIT, csak nincs konkrét benyomásom a -Hogyan is állunk?-kal kapcsolatosan. Meg fogom látni, biztosan. Izgalamas.

Befejezésül. Történt pedig, hogy az öltözőnkben (Nemzetünk Színeházában), az egyik fiú asztalán nem más volt nyitva-olvasás céljából-, mint Yvonne a Brgndi Herczignő. És nem máshol, mint a vacsora képnél...SZÁLKA!

Tisztelet, tisztelet istenhívőknek és ateistáknak egyaránt!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Dani

2 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.02.09. 09:00 fülcsi

Megérett...

...bennem egy asszem hosszabb! Este megírom.

Szólj hozzá!

Címkék: fülcsi írta


2009.02.08. 17:03 InnoCent

a szerelmi szál

A darab szerelmi szála átcsapott bizonyos fülledten erotikus mezőkre. Iza és Fülöp - nevezzük így - kapcsolata a testiségben lelte meg valódi önmagát. A metrón - próbáról elfele menet - azon kattogott a fejem, hogy viselkedhet két ember egymással ennyire hülyén, mint ők. A nő, mialatt nemet mond, bólogat, a pasi meg hülye, és csak a bólogatást látja meg. Vagy azt se. Bénán csinálják ezt Burgundiában. Persze fontos, hogy nem szerelmesek, de "játszásiból" ennyire szívatni egymást, na az se semmi. Herceg, ne legyen olyan kegyetlen...

 

(gyerekek, ki, mit csinált? tegnap 67 egyéni látogatója volt a blognak, ez 300 %-os növekedés az átlaghoz képest) :) 

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.02.06. 18:01 InnoCent

Most vasánaptól a leendő játszóhely (AKKU) épületében próbálunk, ez jó. Még nem a leendő helyszínen, mert az foglalt, de az épületben, ez jó. Van Yvonne-unk, ez jó. Van Kamarásunk, akiből kibukott egy gondolatmenet a darab kapcsán, ami csak előreviheti a Király-Kamarás versus Yvonne szálat, ez nagyon jó. Van blogunk, ez jó. Vagyunk, ez jó. Drága látogatók, hirdessétek a blogot! Legyünk sokan! (Öhm, videók hamarosan...:)

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.02.03. 15:41 InnoCent

Miért nem tudunk felhőtlenül örülni?

Az előző irományom feltöltése óta eltöltött percekben azzal foglalatoskodtam, hogy visszaolvastam az össes eddigi bejegyzésünket. Rögtön felmerült a címben leírt kérdés. Miért panaszkodunk annyit, ahelyett, hogy örülnénk, hogy fiatalok vagyunk, együtt vagyunk, és ahelyett, hogy elcsesznénk a saját életünket, kultúrával foglalkozunk. Persze most ez is egy panasz, de remélem az utolsó.

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.02.03. 15:11 InnoCent

Bemutatunk

2009. március 8. vasárnap 19.00 AKKU

Bizony!

Más:

Az utóbbi két próbát nagyon szerettem. Valami új jött a Herceg - Iza viszonyba. Illetve nem új, csak eddig nem volt ennyire kidolgozva. És ez most jó. Van Yvonne-unk a ma esti próbától - Ócsai Fruzsi -, ennek is örülünk, köszönjünk is Fuzsinak:

Szia, Fruzsi! :)

A próbavideókkal rosszul vagyunk, de lesznek, lesznek, legyeneheheeek!

Azon gondolkodtam mostanában - konkrét események kapcsán - miért is csináljuk ezt. Mármint a Selymát. Írnom kellett ugyanis az AKKU-nak egy oldalt magunkról. Nehezen indultam be, aztán ömlött a szó. Végül is szeretjük a színházat, ismerjük egymást mióta, dolgoztunk is már együtt, a darabot szeretjük, van neki mondanivalója, stb. És bár ezek jól hangzanak, és igazak is, mégis van valami a felszín alatt, amit nem tudok megfejteni. Sokáig azt hittem, hogy valami barátságszerű, de lassan kiderül, biztos nem az, és bár 2005 óta arról álmodom, hogy színházat csinálok majd a barátaimmal, amíg bele nem halok, lassan körvonalazódik: baráti alapon nem lehet színházat csinálni. Ezt is megtanultuk. De nem baj, úgy értem, ez nem rossz, meg nem kedvszegő, csak kiderült, rossz dologban hittem eddig. De hiszek másban mostantól. Hinni fogok abban, hogy ha jó emberek találkoznak, abból csak érték születhet, akármilyen keserűségek árán is jön létre a végtermék. És hogy akkor nálunk mi van a felszín alatt? Még nem tudom, de remélem a bemutatóig kideríthetem. Kár lenne nem tudni.

3 komment

Címkék: innocent írta


2009.01.30. 00:15 InnoCent

A végzet és a WMG

Kedves Társak!

Utólért minket is a jogaiból kiforgatott YouTube-os átok. Egy videónkat leszedték (Selyma...! - előbemutató), egy másikat pedig csak némán lehet ezentúl megtekinteni (Selyma...! - 1. próba). Thank You Tube & WMG!

Rossz kedvvel megyek aludni... :(

4 komment

Címkék: innocent írta


2009.01.25. 22:19 KlotildNagynéni

hát hallod..

Túl azon, hogy azt is megéltük, hogy egy bejegyzésem vázlatba visszavette a rendező úr, még ezernyi új élményem van..

Engedelmeddel Kris, az érvágásomat saját magam töröltem, tudod, mint a homokvárat a homokozóban, ha jönnek a nagyok, nehogymá más rombolja szét, amit én épitettem!

Szóval meg kell köszönnöm neked, mert ez a mai nap fenomenális számba ment. És ha azt mondod, hogy a félspontán kettes próbam, amit kufircolás nélkül, de összehoztunk nagy hirtelen, jól sült el, akkor én is hiszem, és jó lesz.

A másik 999 et megtartom magamnak, majd úgyis megyek gyónni.

De egyet elárulok még: van közöm a próbához. Végre

Puszikamindenkinek

1 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.01.22. 01:49 InnoCent

Kétségbeesve keresem Yvonne-t

Dorka kirepülése óta Yvonne-talanul próbálunk, ami még hasznos is, hisz úgy a legkönnyebb "gyakorolni" egy ember levegőnek nézését, ha nincs ott. Na de mindennek van határa. Most már ott lehetne...

Jajj, ha a világ tudná, mekkora energiabomba van bennem... Előttünk áll a final szakasz, az echte összerakás és csiszolgatás, az intenzív utolsó hónap, március eleji (?!) bemutatóval koronázva. Reméljük Yvonne-unk is lesz. Addig marad a blog és a videók. A videók, amik mostanában nincsenek, mert annyira hevesen próbálunk, hogy elfelejtjük fölvenni őket:) De ezen változtatni fogunk, ígérhetem, mindig észnél leszek most már, kamera nélkül nem mehet le próba, majd besegítek a vágásba én is, hogy flottul menjen.

Utolsó vizsgáitoktól nyögő pajtásaim! Kitartás! Aztán semmi februári UV, mert az már nem lesz igazolt hiányzás a próbákról! :)

No jó éjt!

3 komment

Címkék: innocent írta


2009.01.17. 00:09 InnoCent

Kedves gyerekek,

rendbe tettem a címkéket, nem hozzányúlni eztán! Egyben ismertetem a verseny részeredményei alapján a győztest: ...KlotildNagynéni, aki tíz bejegyzésnyit szövegelt eddig. Ez fordított arányban áll azzal, amennyit a darabban beszél (bocsi, kihagyhatatlan volt), de ez nem baj, a többieknek itt a cél, le kell győzni a gonosz nagy nénit (direkte írtam külön). Hajrá. Kedves Királyom, Királyném, a Ti hiányotok már csak Burgundia miatt is égető (meg égő is lassan), Izák, Yvonne (egyelőre) jogosan fel vannak mentve, Jolánnak meg nincs nete, háááát. Valamit mégis tenni kell. Egyébként még az jutott eszembe, mi lenne, ha márciusban bemutatnánk egy jó nagyot?!?!?!?! Jihááááááááá!

2 komment

Címkék: innocent írta


2009.01.16. 12:58 KlotildNagynéni

Nesztek

Tanulnom kéne ezerrel logikát, hogy végre értelmet leljen az életem, meg kommunikálni, hogy egyszerre ne ezer értelem legyen bennem, csak egy. Ehelyett itt ülök, és bámulom a  szanaszéjjel huzigált papírt, amiből lassan csöpög a neonos stabilo, és megint ugyanott kötök ki, a másodperc tört része alatt analizálom szét az egész életem, írd és mondd az egészet. Biztos írtam már a kitöltött személyiségtesztről, meg arról, hogy kijött a menthetetlen idealizmusom, meg hogy sehol sem alkalmaznak majd, azonosítva a verbalitás és eszmék kannibalizmusa c. Gerbner tanulmány egyik főhősével, akit én már csak Cilikének hívok, ahogy magamat a tükörben..

Folyton azt érzem itt a vég, és ezt úgy azóta, amióta ez a blog létrejött. Kezdek hozzászokni az érzéshez, már mondhatni élvezem. A vég alatt egy üres hordót értek, ami csak egy akócska bort szomjazna, berúgnék én is, de nem teszem, lusta vagyok, de még ahhoz is, hogy a szemem becsukjam ha álmos vagyok, csak meredek előre, az agyam egyre kattog, ez nagyon leszív.

Egy idegen azt mondhatná kolerikus skizoid hisztérika vagyok, akinek a szar se elég büdös, de szerintem csak naphiányom van, ezt onnan diagnosztizáltam magamon, hogy lassan öt perce bámulom az ablakom felső sarkában épp betörő napot, és könnyes a szemem az elégedettségtől, engem nem télre terveztek, lerobbanok, semmi más nem működik, csak az agyam.. persze pont azt kéne kilőni, a napot azóta nem láttam amióta itt az újév, és pont kezdett már annyira büdös lenni, hogy csak dohszagot inhaláltam.. Szipus lennék?

Na és akkor helyben vagyuk, mindig ezek a kategorizáló kérdések. Mert nekem azt is tudni kell, hogy a kenyér teljes kiörlésű, teljes kiörlésű árpadarás, vagy teljes kiőrlésű nyomokban árpadarát tartalmaz meghintve zabpehellyel.. nem mindegy, hogy mit rágok meg, na! Ha nem elég jó, akkor nem pazarlok rá energiát! - ezt sokan így gondolják, én ezzel szemben a 11 forintos fehér vizes zsemlének is örülök, ha még ropogós a héja, igazán nincsenek nagy igényeim.. Csak szeretném tudni, úgy am blokk és a miérteket. Ételmet szeretnék adni annak, hogy miért, ugyan miért ide leheltetett a lelkem, miért női testbe, miért gondolkodóba, hogy miért nem elégszem meg heti két mozival meg egy salival a leroyban, miért igénylem a beszélgetést, a miértekre a válaszokat, hogy miért érzek arra vágyat, hogy kifejezzem magam, miért mazózom azzal, hogy kiszolgáltatom magam folyton mihelyt a színpadra lépek, miért állítom fel magamnak az akadályokat? Mert az akadályokat magunknak állítjuk, ezt is Gerbner Cilin tanultam meg..

Vagy hogy a szerencse milyen szerepet játszik az életünkben, mert ha ugye kovácsolásról beszélünk, én olyan hevesen csinálom, hogy a deltám, meg a bicepszem a pólómat szaggatja, mégsem áll össze az a patkó, amit aztán a fenekembe kell dugni, hogy mindig ráüljek, ahányszor csak leülök.. és már olyan hevesen csinálom, hogy azt sem tudom, hova ütök, lehet, hogy a lelkem ütöm vele, és akkor kijön a kékvér, meg a depresszív genetika, és temérdek repülősó kell, hipphopp fűzőben találom magam, jobb esetben mást arzénozva, nem magam.. Annyival egyszerűbb lenne, ha azt  mondanám, hogy most még utoljára a publikál gombra kattintok, aztán elvonulok kapálni.

Nem értem, miért nem teszem, a föld megművelése is szép szakma, és tudom, hogy kell csirkéket, meg disznókat etetni, meg szénából kazalt állítani, lovakat hajtani, libákat haza, tehenet is fejtem, igaz azt csak egyszer, mert Jóska bácsiék nem engedtek oda, nehogy a Böbe felrugjon, de abba is gyorsan belejönnék, és legalább nem a szmogot szagolnám, hanem a gyerekkor szagait. És akkor lehetne ebből egy menő biovállalkozás Pest mellett, hogy azért színházközelben maradjak, hátha kellek padlót mosni.

Jajj ne! Hát nem egyszerű kapálásról volt szó, és hol kötök ki? Színészkedő biovállalkozó kereskedést nyitok Pest mellett.

Nem lehet, hogy ehelyett csak meg kéne éljem, hogy péntek van, 2009 január 16-a, és soha többet nem lesz ilyen nap? Mit kezdjek azzal, ha 2009 január 16-a, péntek véresen unalmas? Építsek pázlt? Vagy gombfocizzam? Mert a vidámpark nincs nyitva, hogy felüljek az óriáskerékre, korcsolyázni meg nem megyek amióta a Varjú Géza ujjait levitte a Schlittschuh.. Csokit nem eszem, mert abba a hitbe ringattam magam tegnap este, hogy boldog vagyok, és tényleg, de ez az egész dögunalmas! Földrengés kéne, vagy minimum, hogy megjelenjen egy tündér, vagy egy boszorkány, hogy ne legyen időm hipohonderkedni, és annyira fáradt legyek, hogy csak víszszint, és alvás..

Hogy a boldogság ragyogókék madarának a hátán szárnyaljak szabadon, érezzem ahogy hasítja a levegőt, szinte fájjon, ahogy a mélység és magasság között repkedünk, határokat feszegetve.. és ne egy hupikék plüsscsőrikét pöcögtessek egy kalitkában. Akkor legyek inkább dúsgazdag heroinista? - úgy tényleg minden nap átélhetném ezt az érzést.

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.01.15. 20:19 kamarás

rendszerüzenet

Tisztelt Felhasználók!

Megkérem a kedves bloggereket, hogy a hozzászólásokat és bejegyzéseket ne írjátok ilyen sűrűn. Ugyanis a szerverünknek is van határa. Köszönjük segítségüket és reméljük, hogy a jövőben a kommentelések nem lesznek ilyen gyorsiramúak és sűrűek.

Köszönjük!

szerver

2 komment

Címkék: kamarás írta


2009.01.14. 11:27 InnoCent

Abszurdum

Haladunk. Lassan. De haladunk. Legutóbb megint volt egy fordulópont. Még a legeslegelején megbeszéltük, hogy ez az egész akkor fog működni, ha véresen komolyan vesszük. Ez a vezérgondolat valahogy közben elhalt, és mostanában jön visssza. Bármilyen furcsa, komplett drámai alalkításokra van itt szükség arra, hogy ez az az alapvetően humoros, abszurd darab megéljen. Pláne, hogy az eredetileg megírt viszonyokat szándékosan túlbonyolítottuk és megcsavartuk, így muszáj nagyon pontosan játszani, ami néha a vicc lemaradását jelenti.

Más: Iza szerepében janártól Herrer Sári is próbál, tehát Vikinek váltója lesz, ha nem kényszerülünktöbb ilyenre, akkor ez így teljesen rendben van. Alapvetően ugyanis nem vagyok a két szereposztás híve, de ha csak egy szerepről van szó, az még belefér.

Más: Yvonne nélkül maradtunk, Dorka pótlására zajlik a brainstorming, majd lesz valami (valaki), nem is mindig baj, hogy nincs Yvonne a próbán, úgyse csinál semmit..:) (na jó, ez csak vicc volt)

Más: Dani eszeveszetten próbál most mást is, megpróbálom megszerezni tőle a decemberi próbafelvételt, hog abból tudjak videót vágni, jó lenne, ha az is lenne már.

Minden jókat!

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2009.01.04. 02:52 fülcsi

...ú jévi fogad alom!

Mint általában, most is megfogadtam, hogy nem fogadok meg semmit. Ezzel viszont keresztbe vágtam a - nem fogadok meg semmit - elméletemet, mert azzal, hogy kijelentettem, hogy nem fogadkozom, azzal máris fogadtam!

Fura dolog ez. Mindenesetre remek, hogy blogolgatunk, meg remek, hogy együtt vagyunk, és télleg ne má, hogy leminősítsük magunkat! Arról meg nem is besz élek, hogy tuti, hogy rajtunk kívül is olvassák eztet, csak **sznak kommentelni.

Nem gond! Rajta! Csak így tovább ésakko menthetetlenül lesz OK, meg YOO!

Mindenféle videókkal lógok, amik készülnek, csak sok a dolog...most is hány óra van? Na szal haladok velük, azt rakom fel.

NE TÜRELMETLENKEDJETEK MÁÁÁÁ SZAMEG! Puszi az újévetekre!

Dani

Próbálunk, mert ez ilyen!

3 komment

Címkék: fülcsi írta


2009.01.02. 00:13 KlotildNagynéni

kettőezernyolc+1

Most, hogy ugye azon vagyok, hogy szakdolgozati formában örökre leírjam a média szépfiúit és Médeáit (haha), előszedtem mindent, amit felhasználhatok. Ez persze egybeesett az újévi mustrával: mennyi emléknek vélt szemetet gyűjtöttem be, mennyitől kéne megválnom..

Elsőként egy októberi ELLE került a kezeim közé, amiről Angelina Jolie macskaszemei fúródnak a mellem közé, ahol a lelkemet sejtem. Persze nem veszem meg minden hónapban, de azért mégiscsak tájékozódni kell valamiből, hogy még in-e a deréköv vagy sem, mert nem akarok majomként járkálni fővárosocskánk utcáin, szóval olyan két-három havonta megveszem. Alatta volt a többi újság is, ami idén a tulajdonomba került: A sok Spiegel, meg Glamour, meg Hvg, még volt izé is, tiszta politikai lap, minden oldalról.. Vissza is néztem hogyan ölték egymást a szarkazmustárgázzal felszerelt publicisták, meg hogy Obama, az én nagy szerelmem hogyan lett elnök, megvan az egész kronológia, meg hogy Jennifer Aniston hogy küzd harmadszor a zónadiétával a kilói ellen, Gwyneth újra makrobiotikus diétába kezdett, és a tökjó reklámok. Idén is Sex sells volt, azt hiszem, méghozzá egy jó nagy adag haute couture-ös beütéssel, úgyhogy szívesen lettem volna az almába harapó lány helyében, akinek a szája majdhogynem találkozik az épp ugyanabba az almába harapó fiúéval.. Egész filozófia rejtőzik egy ilyen DKNY parfümreklám mögött..

Nos ezeket az újságokat kidobtam. Szelektíven, a papírszemétbe! Ez a tavaly ragadt rám. Egy kicsit környezettudatosan élni, bár eddig sem voltam az az utcáracsulós, szemetelős fajta.. Egy jó pont kétezernyolcból.

Előkerültek a félig üres naplóim is, vagy tíz füzetet, és két régi naptárat neveztem ki.. És még nincsenek ott a papírfecniim, amiket szintén megtartok.. de minek, úgyis a blogomon landolt a jórésze. Menthetetlenül grafomán vagyok. Volt tavaly szerelmi bánat, szerelmi öröm, szerelmi gúny, csak úgy szarkazmus, szépség, meg levelek, ablakpárkányon írott versikék, de hát itt a kedvencem, valami borzalom, így hangzik:

"kopott zománcú ibrikben

kiáztatott filterek

odakozmált csirkecombok

az aromátlan némberek

gyakori hogy zoknid büdös

a szaggal hadakozol

leveted és újat húzol

de lábat sosem mosol

egy vízköves zuhanyrózsát

beporozni nem nagy dolog

vigyázz hogy a lepedékbe

be ne törd a hullámcsatod"

Nem emlékszem pontosan, de ebből azt hiszem volt botrány.. Ezeket persze gondosan egy füzetbe teszem majd el, a fotók mellé, meg kiürítem az íróasztalom, mert ami ott van, háát.. gombok, papírok, üdvözletek, fülbevaló.. menthetetlenül rendetlen vagyok, de ha van ilyen, hogy újévi fogadalom, akkor megígérem, hogy rendesebb leszek.

Leltárt is készítettem:

-öt anyajeggyel többem van mint előző évben

-tavaly kétszer is megrázott az áram

-még mindig nem tutam elolvasni a Winnetou-t

-egyre jobban szeretem a teát

-megvolt a nagy csalódás és a nagy siker

-lett mégegyblogom

és így tovább..

Ugyanakkor ha erre gondolok, meg olvasom azt, ami itt van, hogy mondjuk az x szereplőből, mert én sem tudom, hogy most épp hány, hányan írnak ide.. Meg hogy mennyire van értelme, mert kik olvassák, és az elején legalább mi szorgosan kommenteltünk egymásnak, de már azt sem nagyon.. én jól elvagyok itt, csak nem tudom,  mennyire van értelme a bohóckodásomnak, amit kb. három ember olvas, ebből is egy ha kiváncsi, annak meg egyébként is elmondom szóban. Szóval ez olyan fura, meg az is, hogy ezt ha észre is vesszük, akkor ide ki is írjuk.. A próbák meg nagyon jók voltak tényleg, magunk között eddig még nagyon jól megvagyunk, még nem utálok senkit, és jó lélekkel jövök el.

De hagyom ezt, visszatérek "az újévi köszöntőmhöz, kedves barátaim, mert tegyük fel magunknak azt a kérdést, kedves barátaim, hogy mire is van szükségünk ebben a kettőezerkilences esztendőben!"

Én feltettem magamnak ezt a kérdést, azóta a visszhangját hallgatom.. lesz ami lesz.

1 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2009.01.01. 16:57 kamarás

09

2009 - Új fejezet. Tiszta lap. És Tessék!

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: kamarás írta


2008.12.30. 14:18 kamarás

akkor

szar.

 

 

 

 

 

 

 

 

Na jó nem, de. Na jó ez is vicc volt! Haha-huhu! Sas-taps! Haha. Na szóval vicc volt, nem szar! NEM SZAR! MERT NEM SZAAAAAR!

OLLÉ, OLLÉ! A próbák jól sültek el! Jó helyen. Igaz a száműzést a hideg konyhába nem sok embernek kívánom, de nagyon jók voltak. Látok esélyt az előrelépésre! Szóval GO! GO! GO!
Mégegyszer köszönjük a királynői palotát!

jaja éééés a kamareérzékenység, csak akkor fakad ki úgy általában, úgy az embereknél, nem konkretizálva, de úgy általánban, tudod az embereknél, ha már vége a jelenetnek! UGYE?? Ugye...

Iván

2 komment

Címkék: kamarás írta


2008.12.30. 10:12 fülcsi

Nem tudok most frappáns címet

Most vettem csak észre, hogy egy hármas egységgel adósa, maradtam valakiknek. Azért mondom, hogy valakik, mert egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy rajtunk kívül olvassák ezt a "próba naplót" bárkik is. Felícia persze, amit ezúttal köszönünk!

Az elmaradt hármas egységgel, meg az a baj, hogy +/- egy emberről sose nem tudhatom, hogy most végül is benne-e van vagy nem? Egy meg biztos kieesett. A címszereplő... tudniillik. Így nehéz, de nem is zavartatom magamat. Legalább van időm kitalálni, hogy milyen is legyen a hiányzó triumvirátus képi megfogalmazása.

Próbáltunk végre. Jót, tényleg. Ahogy Kristóf is írta. És fel is vettük és az esetek többségében lehetett kameraérzékenységben szenvedéstől mentes fölvételeket készíteni és ez Ok. Meg is vágom, de majd csak a zújév másnapján rakom fel. Hogy mindenki borgőzösség mentesen tudja megnézni. És kiment a Karácsony is meg a Hanuka is, úgyhogy végre nem kell kötelezőből szeretnünk egymást. Lehet arcoskodni, hogy ki milyen "szar"!!! :-)

Dani

Próbálunk, mert ez ilyen!

1 komment

Címkék: fülcsi írta


2008.12.30. 00:41 KlotildNagynéni

Hamu és Gyufa

A rohadt életbe! Ha most valaki felnéz a portponthura, akkor jobbnál jobb filmeket talál, kb minden csatornára kapcsolhattam volna.. Épp teljeskiőrlésű fetasajtos kenyeret ettem paprikával, nem fogyókúrából, de csak ez volt itthon, zongoráztam a csatornákon (19 mp. már nézettségnek számít). Az m2tőn a Sors kiütötte a kezemből a távirányítót. Pont huszonegynullanullakor kattintottam oda. Pont huszonegynullanullakor kezdődött a Suttogó. Namost ez az én állapotomban egyet jelent a hóhér bárdjával. Mostmár lassan négy napja világvégehangulat van. Persze ez most olyan ötyézősen hangozhat minden nem női szemnek, de igenis van a lányoknál ilyen időszakos klimax, amikor előkerül a csoki, a pezsgő, a plüssállatok és Mr. Robert Suttogó Retford. Hangsúlyozom, az utolsót nem én kértem hogy adják, bár ekkora hatalmam lenne..

Gyönyörű volt ez a négy nap, bármennyire keserédes is. És most utálom, hogy egyedül vagyok itt Meruskával, és nem ott ahol lennem kéne. Vagy máshol, ahol szivesen látnak, ahol meghúztam magam eddig is mindig, ha világvége jellegű baj volt.. Persze az ajtó most is nyitva állt, a négyből két nagyon szép napig. Megéztük a Vándorló Palotát, frissen sütött csokis banános muffin várt- annak persze örülök, hogy a sütésfőzés mániám ragadós.. Lehet, hogy szakács féle ambíciókat kéne dédelgetnem, nem tudom, az a lényeg hogy most már ott is van sütőforma: muffin, torta, kuglóf. Megérkeztem oda, és mint a kocsis kezdtem el szidni folyékonyan káromkodva az egész világot. Biztos mindenki ismeri a fantomfejek hangját a kékfény című műsorból, na olyan volt a hangszínem. Ijesztő. Egy kisebb hordónyi csokoládé kissé hűtötte a bennem felszínre törő vulkánokat, de kioltani nem tudta őket. Talán tizenkét éves koromban fürödtem utoljára úgy igazán valakivel. Régen nagyon szerettem, mindig együtt fürödtünk a bátyámmal meg az öcsémmel, görögdinnyét majszolgatva a kádban, ez nálam elengedhetetlen. Namost hogy a helyzet súlyosságát érzékeltessem visszamentünk az időben. Olyan jó volt ilyen lányos fürdést csinálni rózsaszín fürdőhabbal, meg a nagyon meleg vízzel, és közben arról beszélgettünk mi lenne ha kitörne a harmadik világháború. Persze nem csak erről, de erről is. Meg hogy milyen volt a kilencvenes évek, mi a két vén tyúk hogy ráztuk farsangon Spice Girlsre meg ilyenek. Ó Istenem!

Nem tudom mi váltotta ki ezt! Ugye nem keseredtem meg végérvényesen mint a századeleji púderköves vénkisasszonyok? Lehet hogy az a baj, hogy kitöltöttem azt a személyiségteszet, amit minden nagymulti kitöltet az alkalmazottjaival, és kijött, hogy menthetetlenül, százszázalékosan idealista vagyok, és ezzel a személyiséggel gyakorlatilag egyetlen normális munkahelyen nem tudnak alkalmazni, és vagy börtönőrnő leszek, vagy kukásautóvezető, de esetleg karakterszínész, vagy író. - ilyen foglalkozás, hogy katakterszínész nincs is! És a befektetőt kifelejtettem, az is lehetek. Csupa fényes jövő.. Ó Istenem! És még mi mindennek elmondott az a teszt! Gyakorlatilag lehetnék egy elhajított rágópapírgalacsin is az utcán, egy latyakpocsolyában, aki örülhet ha egy adidascipőtalp elé fújja a szél! Tragikus!

És akkor a próbák! Ótejóég, mert aztán amit én le fogok rendezni a Rendező Úrnak, majd biztos fogja fogni a fejét! Mert a homloklebenyemnek mgint elkél majd abból a jóerős kéthetente beérő pofonadagból, hogy hagyjam már abba a nyavalygást, meg hogy fogjam már be, meg ilyenek.. És nekem tényleg, szükségem van arra, hogy módszeresen magalázzanak! A nagymamám azt mondaná ez a tulajdonság arra vall, hogy biztos jó feleség leszek, talán ez az egyetlen egy..- hogy ne csak más alázzon. Szóval igen, ezt majd.

És ez a film, hát ez a film! Amikor a hatvanéves Robert ráhajol a vöröshajú színésznő szájára.. na akkor belenyilalt a fogtömésembe! Aú! De mennyire. Persze szakdolgozati anyaggyűjtésnek is nevezhetem ezt a kis háromórás szösszenetet- ahol Scarlett Johannson, azóta mellescsípős menyecskévé érett szexszimbólum, még csak gyerekszínészként csillogtatta a tehetségét- ugyanis a ponyvákról akarok írni eldöntöttem! Leírok mindent a ponyvákról!

Kezdetnek itt egy idézet: "Ty őt figyelte. A kis éjjelilámpa az ágy mellett halványan megvilágította a szobát. A férfi tartása nem volt sem laza, sem fenyegető, s Asher megértette az üzenetét. Ty adott neki választási lehetőséget mielőtt belépett a szobába, de most már nem angedi el..."

Tovább még nem mertem olvasni, komolyan. Bár biztos szexbe torkollanak a sorok, mert nem sok a párbeszéd még két oldalon keresztül. Persze Retford nem ez a színvonal, tudom én, csak már idegel a rimiromi téma, meg az amit a nőknek ezzel el akarnak adni. Nem fest vajon ez az egész egy irdatlan fals képet a szerelemről? A csókok ízéről meg ahogy majd Ty megérinti Asher ajkát, és a nőben vulkánként robban majd a férfi ujja alatt a szenvedély, és közben az eső úgy verdesi majd kint a tetőt, ahogy bent a szobában.. nem részletezném. Ezek a tartalmak egy nagyon okosan felépített marketinghálózat részei, aminek az alapját az adja, hogy megadni a nőnek amit a férfitól nem kap meg.. Ezzel itt csak az a probléma, hogy ők szülik meg mi kell a nőnek, és nem fordítva. És vannak olyan emberek, akik elkezdenek módszeresen hálivúdi cukormázas tündérmesékre meg az ilyen kitalált Tyokra vágyni, és ha klimaxos vagyok akkor én is, de valakinél ez nem csak egy gyenge pillanat! Nyugtasson meg mindenki, ilyen szörnyeteg a valóságban ugye nem létezik?

Ó jaj, hát tudja mindenki a hamupipőke történetét. Kiskorában sok lány hamupipőke akart lenni. Ők ma Retford partnernőinek hiszik magukat. Remélem azért itt mindenkinek kristálytiszta a párhuzam. De azok akik Kisgyufaáruslánynak hitték magukat már rég átálltak a Fűrész filmekre, ezt tanusíthatom-

Puszilok mindenkit

2 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.12.29. 13:40 InnoCent

Három az egyben

Az utóbbi három nap arra lett szánva (szépen magyarul...), szóval arra szántuk, hogy összeálljon, formát öltsön a teljes első jelenet, illetve a harmadik első fele. Ez sikerült. Éljenljen. Valami elkapolcsiatlanodás lett úrrá mindenkin, és ez jó nagyon. Az előbbit úgy kell érteni, hogy nincs öncélú ripacskodás, vannak helyette gondolkodó, egyéni karakterek, meg iyesmik. Most örülök, aztán B.Ú.É.K.!

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2008.12.24. 14:24 InnoCent

20081224

Boldogat mindenkinek!

kris

2 komment

Címkék: innocent írta


2008.12.22. 16:07 kamarás

WAKE UP!

Mendien Burgundia lakónak!

Figylejetek a szövegre: WAKE UP!

www.youtube.com/watch

1 komment

Címkék: kamarás írta


2008.12.21. 16:39 KlotildNagynéni

4.34.

a felhők már fél órája vöröset sírnak

a csupasz kórók éles nyársai alatt

mint égnek meredő sovány

ujjak húzzák az éjszakát magukra

a világosság világtalansággal átkoz

kitör hát a földben felgyülemlett harag

tüdőmbe befúj a hideg

panel égők kocsilámpa fenyőfa

 

.az év legrövidebb napja van.

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.12.20. 08:58 KlotildNagynéni

Egy Tárca

Nagyon szégyellem magam. Több dolog  miatt is. A lejobban amiatt, mert nem tudtam meghálálni csokival a nagy szivességet, mit szivességet, emberségességet.

De kezdem az elején: Tegnap este találkoztam Kristóffal, mert csak. És a Moszkva téren nem tudom mi történt, elvesztettem a pénztárcámat. Igazán nem tudom hogy.. Azt találtuk ki, hogy félre tettem, és nem a táskámba. De ennyire nem lehetek hülye.. Szóval inkább az az opció marad, hogy kiejtettem a kezemből, vagy hogy annyira megijesztett a Kristóf, hogy kiesett a kezemből, bár valószínüleg az történt, hogy, és ez a legcikibb, egyszerűen elfelejtettem, hogy a kezemben van, és mint egy darab szemetet, csak eldobtam az utcán.

Még soha ennyire nem gyűlöltem, hogy öt kártyán van az egész életem, nem is realizáltam, de így van.. Az én személyem öt darab kártyát ér: TB, adó, bank, személyi, diák. A Dm pontgyűjtőfüzetemről, ami már majdnem betelt, nem is beszélve! És ha elveszlődik ez az öt kártya, akkor mi van? Összedől a ház, és újra kell építeni, járni a hivatalokat, aholva mindig nyitáskor megyek, hogy én legyek az első, de már akkor órás sorok vannak, valaki ott éjszakázott. Szóval tortúra lett volna. De szerencsére megtalálta három lány, (akiről majd a bejegyzés végén sírfelirattal emlékezem meg, ha már csokit nem kaptak) akikben volt annyi becsület, és máshogy nem tudom kifejezni, ez ilyen 18. századi szó, de emberségesség, hogy vissza akarták nekem adni.

Épp a gyakorlás közepén vagyunk, amikor észreveszem, hogy valaki keresett telefonon, és hangposta üzenetet hagyott. Életemben még egyszer sem hallgattam meg hangpostát, ha nincs a közelben a gárdedámom, akkor valószínüleg most sem teszem, mert nem tudtam hogy kell, meg a jelszót. Azt hittem elfelejtettem, de nem, mert be sem állítottam.. Szóval meghallgattam az üzenetet, és jött a Jesszusszűz újból, hogy most mi legyen, az életem Pátyon van, és úgy néz ki ott is éjszakázik, ma reggel kell menjek érte a Moszkva térre negyed nyolcra. Én persze rögtön kombinálni kezdtem, éjjel ki akartam menni, mit tudom én..

Nade, hogy mi miatt szégyellem magam?

1. Tegnap este volt a Moszkván egy nő, aki ideiglenesen elvesztette az egyik gyerekét. Az egyikkel üvöltözve, a másikért üvöltözve rohanta körbe a villamosmegállót, én magamban azt gondoltam milyen anya az ilyen.. Nem kellett volna, belátom. Bár lehet, hogy a párhuzam nem kirstálytiszta mindenkinek, emberek vagyunk, és néha elvesztünk dolgokat. Remélem azért meglett a kisfia.

2. A pánik ami tegnap este rámjött soha nem látható méretekben hengerelt le. Nem gondoltam volna, hogy ennyire bizalmatlan vagyok az emberekkel szemben, ez egyrészt megdöbbentett, másrészt meg elszégyelltem magam, hogy te jó ég, hát én azt hittem, hogy nyitott, bizalomteli, viruló, mindenbencsakajótlátó.. Namost nem. De mától kezdve igen!

3. A lányoknak ma reggel meg kellett volna hálájam valamivel, három tündéri emberrel találkoztam két percre. Nem furcsák ezek a találkozások? Amikor ilyen történik, és belép három ember az életedbe, aztán két perc múlva kilép. Olyan mintha adásszünet lenne, vagy nem tudom, telejesen másba csöppen bele az emebr két percig. Kellett volna adnom nekik valamit, nagyon zavar, hogy nem tettem, de hát elaludtam, félig pizsamában mentem oda a találkahelyre önmagam halvány árnyékaként, szemüveggel, kócos hajjal, amit összefogtam egy régi nyalókás hajgumival, az arcom még piros volt az alvástól. Szóval nahahagyon szép voltam. És nem tudtam már csokit venni. Úgy érzem nem háláltam meg a jót amit tettek velem, hacsak nem azzal, hogy kaptak egy nagy ölelést mind a hárman.

4. Ez a legdurvább, Kristóf, ha többet nem akarsz látni megértem.. Ugye a pénztárcában benne volt a bankkártyám. Namost nemcsak az, mert a bankkártya tokban, igen a tokban, benne volt a pin-kódom is, szépen kiírva egy fehér papírra, naggyal, hogy jól lássam. A tegnap egyfolytában nyugtatgatott, hogy nem lesz semmi baj, meg hogy a kódot úgyse tudtják, mire én mondtam, hogy benne van a tárcámban az is, mert mi van, ha elfelejtem! A telefonomét már így sem tudom, ha kikapcsol valami miatt akkor is meg vagyok lőve. De mindegy ez most. Ő azt mondta, hogy még az emlékét is elégette annak, hogy mi volt a pinkódja a bankkártyájának, és ha tényleg komolyan mondom, hogy benne van, ő haza megy. Na benne volt, ez úton üzenem, hogy majd rituálisan elégetjük.

Szóval ez mind. Most hogy kiírtam magamból a sokkot, össztársadalmi tanulságként vonom le, hogy mindig légy hálás. Sosem szétszórt. Ez másnak tremészetes, nekem életcél.

És a sírfelirat:

"megtörtént ez is, sose feledlek el benneteket, elhiszem immár, Ember esendőt kisegíteni képes"

-ne nézzetek utána jó-e, sosem volt elég IQm megérteni az időmértékes verselést, különben is az a lényeg, hogy szívből jött.

Puszilok Mindenkit, és megint semmi közöm az előadáshoz.

Vica

2 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.12.16. 19:07 kamarás

???

ZzZzZZZzzZzZzZZz??????????????????????? Mi van? Ollelloeleloleleleleolelalslkdlaldlal??? Tiszta pangás van... FDFfsdfdslll...PFFFFFF:..... :S::S:S:S:S ööááááááá!!! Hogy van ez?? NA de kééééééééééééééééééééééééééééééééééééééreM!!!!!!!!! MMMMM..KRuKRuKRuKRuKRuKRuKRuKRuKRuKRu!!!!! ??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? He!

2 komment

Címkék: kamarás írta


2008.12.13. 23:58 fülcsi

Prőba 2 (a számok tükrében)

... én nem álmodom vele. Inkább csinálnám. Egy kicsit talán intenzívebben, mint ahogyan most csináljuk. Szövegtudás, nincs mese, anélkül csak kapolcsi lötyögés lesz, vagy még rosszabb! Ahogy vágtam a Bevonulás videót, azon töprengtem, hogy mi is történik azon túl, hogy nem tudunk elvonatkoztatni egy kibaszott kamera látványától. Kereken 55 percet forgattunk. Ebből 3 perc 32 másodperc lett úgy hasznos, hogy a 80 százalékát felgyorsítottam. Nem azért, mert jópofa, hanem azért mert szar... Négyen építjük a "birodalmat"!!A törpi burgundiai nem blogol? Vagy nem tud? Vagy mi van?

Ha úgy gondoljátok, hogy fölösleges, akkor szóljatok. Vannak még ötleteim, hogy hogyan töltsem az éjszakáimat!...

Bocsesz... jó lesz!

A hirtelenharagúszabadszájú Dani aki voltam.

Próbálunk, mert ez ilyen!

5 komment

Címkék: fülcsi írta


2008.12.13. 22:52 IzaIzaIza

az első...nekem

Izgulok...ez az első bejegyzésem a blog-ra..Kicsit tanácstalan vagyok nem tudom,hogy kell elkezdeni,de talán nem baj. Igazából azért írok,mert az iwiw-en éppen hogy él a selyma című lap, a baj az,hogy bár én küldöm az összes ismerősömnek(na jó soknak)hogy létezünk és gyere Te is,de úgy látszik egyedül kevés vagyok(akár a Fülcsinek)-csak úgy szeretném megjegyezni,ezt most nagyon rossz volt leírni,fáj ott bent,belül,nagyon-a lényeg,hogy légyszi aki tag az próbáljon üzeneteket küldeni,hogy létezünk..Jó? -költői kérdés volt, ne válaszoljatok-és akkor hátha beindul.Köszönöm

 Csók:Iza

Szólj hozzá!

Címkék: izaizaiza írta


2008.12.13. 19:34 fülcsi

A bevonulás

Második rendelkező próba!

 

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2008.12.10. 22:39 KlotildNagynéni

Tágas égen andalog

Sokat álomodom az Yvonne-nal. Nagyon vicces, mert csak ezekre emlékszem. Különböző kicsi részletek. 

Az éjjel a királynővel fürödtem. Volt a palotának egy külön eldugott zuga, amiben a lepedőket szárították keményre. Abban voltak eldugva a fa kádak. Én később érkeztem, a királynő már ott volt. Hófehér teste tele pörsenésekkel, ilyen pici pirosakkal, mint amikor Pöttyös panni bárányhimlős volt. Ilyennek láttam. Beültem egy hosszú csónakalakú kádba. Itt fontos a forma, mert ha felengedik a padlót vízzel, és befogják a lepedőket vitorlának, akkor minden este legyőzheti Burgundia flottája a Spanyol armadát! Én csak pancsolni jöttem, nem akartam semmiféle háborút, de épp a legrosszabb világégésbe csöppentem: a királynő magában vívódott. Kérgesre aszott rizsporos arca épphogy feltünt a tatton. Láttam, hogy baj van. A tollát mint százkilós vasmacskát pörgette, és szorgosan írt valamit a fura plüss füzetébe, amit még hozományként adtak vele a szülei.

Hogy nem fogytak el a lapok annyi év alatt? - ezt gondoltam magamban miközben besüllyedtem a Tritonba. Nagyon fájt ahogy hozzáért a fejem a hajó oldalához. - valószínüleg beütöttem a falba, állítólag nagyon nyugtalanul alszom az utóbbi időben. A múlt héten a Balatonnál megint valami udvari katasztrófát álmodtam, talán azt, hogy épp hancúrozni készülök valakivel a szőlőben, Yvonne-t áttuszkolom a másik sorba, hogy azért mégse legyen ott, mint kellék.. És ő bosszúból levágta a kisujjam egy darabkáját! Sikoltoztam, hogy ne, ne! Mikor már mindenki ébren volt rajtam kívül, én még félig önkívületi állapotban kérdeztem, hallották-e az olló csattanását, de kiderült, hogy amit én szőlő-guillotinenak véltem hallani, csak az öcsém hirtelen horkanása volt.

De vissza a történethez. Hogy nem fogynak el a lapok? Senki sem tudja mi van abban a füzetben, de kétlem, hogy akár egy sor is olvasható volna.. Hogy oldja meg az állandó írást, ha nem úgy, hogy felülírja az előzőeket? Olyan átszellemülten motyogott valami temészeti képen, hogy fel se tűnt neki a megérkezésem.. Pedig az udvarban mindenki azt mondja, kiragyogok. Leraktam hát az aranyflitteres köntösöm a kávára, és bezúdultam a kádba. Figyeltem az arca minden rezdülését: Tikkelt a szeme, a szája, az orra. A parókáját percenként huzigálta ide-oda, ahol épp a tetvek jártak. Én utánozhattam az izomrángásait, mert arra megébredtem egy kicsit, hogy megcsaptam az arcom.  háromnapos smink, és az óráskig tartó dagonyázás eredményeként bűz terjengett a teste felől. Ez a nő egy élő tetem! Csak idő kérdése volt mikor szúr ki, mert a Tükrök Hajójában ült. Ez olyan, hogy tükör az egész. Tehát mindent lát, ó igen! Mindent.

A szeme villámokat szórt amikor észrevett. Felpattant a vízből, és a látvány annyira megijesztett, hogy felébredtem.

Nem, erről szó sincs. De majd később befejezem az álmom elmesélését, igérem érdekes lesz! Csak már egy jó ideje próbálok elaludni, és a párnám meg Meruska azt súgják itt az idő..

4 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.12.09. 23:08 fülcsi

Szimbólum

Ma este a Söpredék mutatkozik be...

4 komment

Címkék: videók


2008.12.08. 21:06 InnoCent

.szerep.ek.

Selyma (Yvonne):

Régen volt csupa öröm, boldogság. Később a szülők meghaltak, a nagynénihez került, az beadta ágyasnak, majd amikor már alkalmatlan lett egy-két húzós éjszaka után, visszakerült a nénihez, aki tovább utálta. Itt tart most. Semmi öröm. Semmi boldogság. Csak a némaság. Megpróbál nem gondolkodni, úgy talán könnyebb felejteni. Már az is hidegen hagyja, hogy Innocent néha beszél hozzá, pedig rajta kívül aztán tényleg senki nem szólítja meg. Hirtelen azonban visszatér a képbe a Király és a Kamarás, akik tulajdonképpen anno kegyetlenül ******. És ott a Herceg is, akibe egy pillanat alatt ******. Bonyolult dolog ez.

 

Herceg (Fülöp):

Minden reggel torna, hogy jól induljon a nap. Puszi anyutól, ezt utálja. Viccelődés apuval, ezt bírja, a Kamarás szívatása, ezt élvezi. Néha élvezkedés Izával, mert más nem akar vele. De nem is baj, ő elvan Izával, az is elvan vele. A leány (Yvonne) megjelenése persze mindent megváltoztat. Végre valamit ő maga talál ki és visz véghez, ilyen még nem volt. Az egész a Nagynénivel kezdődik, mert ilyen kacéran más még nem nézett rá Izán kívül. Aztán észreveszi Yvonne-t a néni mellett és minden világos lesz. Fel kell dobni a palota hétköznapjait. Izát el kell felejteni, minden izgalmas lesz, lesz neki egy saját élete. Alig pár órával később már az egész nem olyan szórakoztató és szinte természetes, hogy hamar vissza akar térni az unalmas alapállapothoz. De akkor mi legyen Yvonne-nal? Majd eldöntik.

 

Király (Ignác):

Kárpediem. Ez akár jó is lehetne, na de ha valaki király. Felelősségtudat nincs, tekintély nincs. Akkor mi van? Mivel nem túl izgalmas dolog királykodni, leginkább apró csínytevések vannak a Kamarással és persze a lyányokal, akik éjjelre jönnek. A Királynéval ugyanis már régen nem. Maradnak tehát az ágyasok, akik korántsem részesülnek egyenlő bánásmódban. Minden attól függ, hogy a Királynak aznap milyen kedve van. Volt már itt halál is. Persze ezt senki se tudja. Valahogy eltussolódott. Mindenesetre viszontlátni az egyiket (Yvonne-t) nem túl kellemes, meg furcsa, hogy hogy megváltozott azóta. Ennek a végére kell járni. Gondolkodni kell. Nehéz lesz.

 

Királyné (Margit):

Nád, sás, ág. Ez a kedvenc verssora. Valamivel helyettesíteni kell azt, amit a Király már rég nem ad meg neki, így hát műveli magát. nem sok sikerrel. Franciatudása gyér, írásai jelentéktelenek. Azt hiszi, Iza – a társalkodónője – mindenben mellette áll, meg azt is, hogy barátnők. Ez persze nincs így, Iza csak a munkáját végzi. A fiát nagyon szereti, bármit megadna, tyúkanyó típus – persze ezzel árt a legtöbbet. A meny (Yvonne) megjelenése a palotában szereplésre ad lehetőséget. Ő lesz a gondoskodó anyós. Ezt eltökéli, ennek próbál megfelelni. Nehéz dolga van. Az ágyasrendszerről persze tud, de hallgat és tűr. Még sohasem csalta meg a Királyt, és bár néha erről álmodozik, nem is tudná megtenni.

 

Kamarás (Iván):

Takony. Imád a középpontban lenni. Jobban élvezi az ismertséget a királyi párnál. Kiélvezi a hírnév miden pillanatát. Az ágyasrendszer feje. Legtöbbször ő is a kéjelgés aktív résztvevője. A selyma (Yvonne) érkezése körüli bonyodalmak során úgy érzi, neki kell megoldást találnia a kialakult problémára. Így is lesz. Persze az irányítást nem venné át. Megelégszik az örök második szerepével, bőven elég neki, hogy ő a szellemi fej, aki mindig csak javasol. Úgyis mindig az van, amit ő talál ki. Ez kielégíti. A királyság megrögzött híve. Vallja, hogy a cél szentesít minden eszközt.

 

Úrnő (Iza):

Barátnő. Bizalmi. Hülye pitsa. Társalkodónő. Szerető. És most féltékeny (Yvonne-ra). Pontosan tudja, hogy amint a Herceg nősül, mármint mással, akkor ágyas marad majd. Viszont a Herceg szeretője cím jobban tetszik neki, így tíz körömmel kapaszkodik a helyzetbe. Ha már nem őt veszi el, mást se. Legyen szíves. Nem mellesleg persze hercegné, meg királyné akar lenni, de az ráérne akár később is. Bájos, feltörekvő típus. Mármint a bájaival törekszik fel. Nem az eszével. Az nincs neki. A Királyné szolgálatában sem leli már örömét, de azért élvezi a bizalmi szerepet, ezzel legalább fel lehet vágni a kolleginák előtt. Élvhajhásznő. Szeret becsiccsentve trágár dalokat énekelni.

 

Úrnő (Jolán):

Unatkozik. Rengeteget. Éppen ezért fáradékony, állandóan álmos. Szeret az időjárásról beszélgetni, utálja a többi úrnőt, főleg Izát, mert a Királynő társalkodónőjének lenni mégiscsak egy fokkal izgalmasabb lehet. Az a fajta nő, akinek születésétől fogva olyan az arcberendezése, mintha folyamatosan csodálkozna. Olcsó. Buta. Az új jövevény (Yvonne) nincs hatással rá tíz percnél tovább. Tulajdonképpen semmi nincs hatással rá tíz percnél tovább. Olyan mint egy báb. Egy unalmas báb.

 

Úr (Innocent):

Ma bal lábbal kelt fel. Persze mindennap, de a mai a lényeg, mert meglátja a Herceg oldalán a szerelmesét (Yvonne-t). Kiborul. Átlépi a korlátait és vissza akarja szerezni, akit elvettek tőle. Kétbalkéz, kétballáb. Klasszikus vesztes. Hiába Úr, az Úrnők kinevetik. Hiába valaki, senkiként viselkedik. Örök depresszív. Titokban már hatszor megölte magát, persze csak gondolatban. Most meg jön a Herceg és elveszi az egyetlen dolgot, ami addig életben tartotta. Nem hisz semmiben, fontosnak tart értékeket, de nem képvisel egyet sem, ehhez gyengének érzi magát.

 

Nagynéni (Klotild):

Vágyik. Örökké. Mindennap kiül a parkba, hátha. De nem. Soha. A „szerelem_első_látásra” nagymestere. Bárkibe képes beleszeretni egy pillanat alatt, hiszen lehet, hogy az aznapi az igazi, meg mi van, ha megkéri a kezét, szerelemhiány miatt nem fog nemet mondani. Inkább beleszeret. Tehát naponta csalódik. A lelke ötven. Pedig még csak huszonvalahány. Ehhez jön az a bizonyos rokon (Yvonne), akit nevelget, akit hibáztat is, hiszen lehet, hogy miatta nem kell senkinek. Meg akar szabadulni tőle. Így hát a parkban először magát próbálja eladni, ha pedig nem megy, Yvonne-t. Így megy ez mindennap. Aztán jön a Herceg és... 

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2008.12.08. 18:37 KlotildNagynéni

Betegségem naplója 2.: Életveszély

Kb. a huszonnyolcadik bejegyzés ma.- kis túlzással. Az első, itt.

Továbbra is ágyhoz vagyok kötve. Láncolva. Jó hogy nem pelenkáznak. Tényleg úgy érzem magam mint egy romos öregasszony. És meg sem említem, hogy Kantot, Rousseaut, Montesquieut kéne olvasnom.. Van olyan ismerősöm, aki ezt a wc-re viszi, nekem ez nem annyira egyszerű. Meg kéne tanulnaom! Túl azon, hogy ez egyébként érdekel, most nem érdekel. Egy dolog folgalkoztat nagyon, sok más mellett; meghallottam egy gondolatfoszlányt. A mamám, és egy barátnője között hangzott el, idézem (persze az én lelkem volt terítéken) : "Nem tehet róla, azt sugározza, hogy egyedül is nagyon jól boldogul" Azóta azon töprengek, hogy ez mit jelent. Mert ezer kontextusba be tudnám helyezni, egybe főleg, abba meg nem akarom: Hogy valaki 'emancipuncinak' nézzen, kikérem magamnak.

Azóta tudat alatt is bizonyítnai akarom, hogy nem vagyok az:

1. A betegségemben különösen elhagytam magam. Még fehér púdert is tettem fel suttyomban, csakhogy sápadtabbnak látszam. Azt is megengedem, hogy kiszolgáljanak.

2. Felhangosítottam a telefonom. Éppen aludtam, sállal bugyolálva, amikor atombombarobbanás szerű hang ébresztett: üzenetem érkezett, ráadásul az jött, hogy 76 forint kezelési költséget levontak a bankszámlámról.. Kit érdekel? Rögtön visszaállítottam némára- egy minusz pont.

3. Megpróbáltam pattogatottkukoricát csinálni. Nem ilyen mikrósat, a piacon vett biokukoricát akartam kipattogtatni serpenyőben. Kis olaj, só, és egy marék kukorica. A vége az lett, hogy begyulladt a serpenyő. Egy kb méteres láng lövellt a szagelszívó felé, ami szerencse, hogy nem a rossz minőségű műanyag, mert akkor mostanra nemcsak beteg, de hajléktalan is lennék.. Dőlt a füst ki az ablakon, én meg sikítoztam- még egy pont minusz.

Azóta szigorúan ágyban fekszem, és várom a papámat, hogy ő majd pattogtasson, meg leszúrjon a szétolvasztott serpenyő miatt. És telefonálok. Kb. félóránként. Mert eszembe jut egy csomó dolog, ami igenis azt mutatja, hogy nem tudom egyedül megoldani! Bosszús vagyok, és nem tanulok.

Éjszaka is Andersent olvastam, meg Csárli És A Csokigyárat néztem, szaloncukorevés közben, Meruskát is meg akartm kínálni, de nem kért. Nem tudtam aludni annyira fájt a torkom.

Rendező Úr, mi lenne, ha ilyen TimBurton-ösre vennénk a figurát? Kérdezem én? Mert nagyon jó lenne egy olyan légkörben abszurdat csinálni, mert attól igazán abszurd lenne, ha már maga a helyzet nem feltétlen mindig az, hiszen a valóságban is létezik olyan ember, aki dacból ignoráltatja magát, vagy akit csak úgy ignorálnak. Ajánlanám Önnek megnézni ezt a kis filmecskét, meg több Timest, mert nem feltétlen kell milliódollár egy olyan hangulat, és karaktervilág létrehozásához. - Ezt most nem azért írtam, mert hogy köze legyen az előadáshoz a bejegyzésemnek, hanem tényleg beugrott ez.

És a karom kecses fehérséggel nyúl egy cizelláltra csipkézett sápatag keszkenő után, ami leányos térdemnél pihen. A hajam kissé rázkódva omladozik alá orrfújás közben, ami visszafogottan hangos, inkább csak halvány pisszegés. Az orrcsepp is magától cseppen be a pisze járaton, és én, a bájam minden rezdülésével visszahanyatlom az apró párnák közé. A tüdőmet pedig egy lágy köhhenés hagyja el..

De jön is már akire vártam, úgyhogy megyek. Meghallgatom Mazsola egyik jól ismert történetét, amit kötelező felolvasni ha beteg vagyok, dumálok egy jót egy forró tea mellett, remélhetőleg megtudom azt is, hogyan létezzek úgy a konyhában, hogy az ne tűnjön kétségbeesett öngyilkossági kísérletnek.. Majd csak elboldogulok valahogy.

Puszi mindenkinek

Vica

 

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.12.07. 19:40 KlotildNagynéni

Betegségem naplója 1.: Haldoklom

Annyira jó olvasni, hogy jól telt a próba, és székfoglalóztatok is! Én is eleresztettem a hajam, annyira, hogy fel is mászott rajta az influenza, és csak fetrengek betegen a galériámon, grafomániába folytva a lázamat. Mivel a blogomat teleírtam már, és ez lenne kb. a huszonnyolcadik bejegyzés oda, gondoltam ide teszem fel. Ezt.

Kristóf! Hogy lehet telefon nélkül elindulni a millenium utáni első korban? El sem tudnám képzelni.. főleg úgy, hogy én a sajátomat a szemétbe dobom ki, vagy a szennyesből, esetleg a hűtőből szedem elő. De te azért moderáld magad! Mi lett volna, ha kétségbeesve hívlak, a próba ideje alatt, nem érlek el, és annyi ötletem lett volna, hogy szétment volna a fejem.. Akkor kereshetnél új Klotildot! Nekem meg lezúdult volna az agyvelőm, mint a monszun Indiában - Emlékszel erre kedves Kris? Hm? :) - ez a hasonlat egy rossz belső poén, ami akkor született, mikor épp meg voltam menve.

Jajj, de hogy megnyugtassalak Drága Kristóf, én tulajdonképpen a betegségemmel együtt egy mélységes mély depresszióba zuhantam, úgyhogy a rezignáltságomat ki lehet majd használni a próbán, mert oda teszel ahova akarsz, én ott maradok. Az élet nagy kérdései, tudod. A padlóla dobtak, le. A padlóla. Pedig Láfonten már megírta az élet szetereotíp helyzeteit, hát nem kéne tudnom a róka meg a holló meséjéből..? Jaj Kristóf! Kotlom a lelkem influenzás katlanjain! És az orrom folyik mint a Kőrös a Tiszába (ugye jól mondom?) a zsepi meg mint egy holtág fogja fel a mérgezett agyvizet. Szóval, szóval, rezignált vagyok mint egy szobor. Mint az agóra macskák a SzuziÉsTekergőben.. By the way, ezt a tulajdonságot be lehet építeni Klotildka karakterébe is, majd meg is mutatom hogy, reményeim szeint.

Nekem az életre kéne már ráhangolódnom, hogy aztán próbálhassak egy átütőt.. Te Jesszusszűz! Kezd kialakulni egy ilyen próbai szleng! Az átütő, ráhangoló, minősítő, instruáló, szar, karakteres... Ezek ilyen.. SZAVAK. Nem?

Jajj, annyira beteg vagyok! Úgy utálom ezt, mert unatkozom! És persze mint minden nőből az unalom hatására előtört belőlem a hipochondria! Szóval estére már a torokráktól elkezdve, fibrilláló szívhangokon keresztül, a cistitisig mindent diagnosztizáltam magamon, már sírhelyért is elküldtem a papámat, nehogy elfogyjon mire odaér, de előtte azért még kértem, hogy hozzon egy meleg teát is. Kivagyok.

Ennek a bejegyzésnek semmi köze nincs a darabhoz, de létre lehetne hozni egy olyan fület, hogy 'a szereplők lelke' és akkor már lenne helye az oldalon. Szóval ezt forcíroznám. De ha másért nem azért hagyd életben, mert ez egy nyílt levél a rendezőnek, és így is épp eléggé kétségbeejtő a helyzet a Bulcsú utcai fronton.. Csak hogy érzékeltessem: két nap alatt három könyvet olvastam ki, és nem a Romána volt egyik sem..

Puszillak, minden jót a többieknek, ha bekerülök valami kriptába mert elvisz a süllyedéses agyhalál, tudod, hogy milyen cucc a tiéd, az íróasztalom felső fiókjában van minden, de elviheted azt is ami azon kívül tetszik. Meruskát meg add be egy intézetbe! És ne kövezz meg.

Vica

2 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.12.07. 00:34 kamarás

Iván bácsi

Nos azért kommentáljuk a mai próbát is (kell a próbanaplóba):

T. Szülők!

Kristófot, mivel mobiltelefon nélkül járta ma a várost és nem lehetett elérni, ezért megintem.

Kamarás Iván

Továbbá:

Mai próba inkább ráhangoló jellegű volt... ismét, persze nem rossz... nem rossz... Sőt mondhatnánk, direkt nem csaptunk négyesben egy frenetikus próbát, hogy azok, akik nem jöttek el ne maradjanak le róla. Főleg te Fülcsi meg az elengedhetettlen kis fényképező/kamerád.
Szóval volt minden, röhögés, krampuszozás, helyelfoglalás, névnapozás, jelelés, laptopőrzés és nagy ereszd-el-a-hajamat... hmmm... DE az igazi átütő próba még várat magára. Persze ha mindenki teljes szövegtudással érkezik. Mivel én sem jöttem azzal, ezért magamat is megintem.

Hohohohóó Iván

3 komment

Címkék: kamarás írta


2008.12.06. 01:14 fülcsi

A rendezővel beszélgettünk!

Kisfilm. Kis beszélgetés. Kis snittek.

Nagy gondolatok. Nagy szeretet. Nagy ötlet.

Szerelem...színház...mi...gyertek...örüljünk...nektek...veletek...

Próbálunk, mert ez ilyen.

 

2 komment

Címkék: videók


2008.12.03. 23:08 InnoCent

A mai próbát ne

minősítsük. Lesz ez még így se. Én is felkészületlen voltam, a csillagok sem úgy álltak, ez van. A mai próbát ne minősítsük.

Kristóf

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2008.12.02. 18:40 fülcsi

Szimbólum

Minden szereplőnek jár egy szimbólum. Megérdemlik, hogy legyen nekik.

Amikor kitaláltam, hogy megrajzolom ezeket a szimbólumokat, még nem sejtettem, hogy képmesélés lesz belőle... Hármas egységeket kerestem egyfelől a páratlanság miatt, másrészt azon prózai oknál fogva, miszerint kilencen játsszuk a darabot. Így egyszerűbb.

Vannak az Ármánykodók. Van a Söpredék. Vannak a Tehetetlenek.

Mától kezdve, minden kedden bemutatkozik egy-egy egység.

Ma este az Ármánykodók mutatkoznak be...

 

3 komment

Címkék: videók


2008.12.02. 16:56 fülcsi

A nagynéni érkezése

Első rendelkező próba!

Szólj hozzá!

Címkék: videók


2008.12.01. 08:34 KlotildNagynéni

Ez izgi

Nem tudom megfogalmazni miért ez a cím, talán mert tényleg izgi. Olvasva az itt leírtakat a tegnapi próbáról, én is leírom mit gondolok, mert nekem ugye mindenhez hozzá kell szólni, rossz szokás, de majd megszoktok.. Szóval: A Dani tényleg szar, de túl sokan mentik a fenekét, jó, seggét ahhoz, hogy a végén is az legyen.- (nem tudom szabad-e ilyen poénokat) Én is az vagyok.

Levonva a logikus konzekvenciákat, a tegnap próbát szarnak kéne értékelnem, de nem volt az. Mert tekintve, hogy óriási görcsökkel érkeztem, elég jól ment, meg tudtam szólalni. Azt meg kezdem elhini, hogy az első próbán még tök mindegy, hogy. Aztán hazajöttem, és megírtam a saját blogomra a végrendeletemet. De közben azon gondolkodtam, meg adtam a hálákat az Isteneknek, hogy mennyire kiürültem a próba végére. Kijött belőlem minden feszültség, ami lassan két hónapja, ha nem is 100%os intenzitással, de emésztett: nem tudok színpadon állni, vagy kínpadon inkább, én erre nem vagyok képes, mert egyszerűen gátolom saját magam. Nem fogok tudni soha sem, ebbe bele kell törődni, ez az én sorsom, hogy szenvedjem az áhítottat.. etcetera, etcetera. Szóval ilyen füveséletművészdepi volt bennem. Máshogy alakult az este. Négyen kezdtük, én borzasztó bátortalanul, meg hülyén, monotonon, és míly meglepő, görcsösen. Rimánkodó tekintettel néztem a Kristófra, hogy mi van, aztán leesett: az van, ami van. Amit csinálok. Ha rosszat csinálok a rossz van, semmivel sem jobb, mint a jó, csak épp a másik pólusa.- Ez egy feljegyzendő idézet örök pesszimistáknak! Ehhez képest ki gondolta volna, hogy 'ASeres' feje a mellem közt landol egyszer csak. De megtörtént ez is.

Bár már megköszöntem privátban is, itt is megteszem: Kösziiiiiiiiiiii Kriiiiiistóóóóóóf !

Dani, azt a három dolgot tessék nem elfelejteni.

 

Szólj hozzá!

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.11.30. 23:52 InnoCent

Kémia

Egy darab (darab)megbeszélés volt már, az igaz, de próba ma volt először. Na, kérem, az a helyzet, hogy jól éreztem magam. Vártam nagyon már, mit tudunk kezdeni a nagynéni jelenetével. Tudunk-e egyáltalán valamit? Az a nagynéni azért mégiscsak egy idősebb szereplő, mit lehet ezzel csinálni húszévesen? Egyáltalán lehet? Lehet.

Más:

Már Kapolcsra készülve is minden próba elején bennem volt egy kétséggel vegyült félsz: Ki milyen állapotban érkezik aznap, ki lesz kezelhetetlen, kinek van jó napja, ilyenek. Aztán a próbák végén általában - még ha voltak is nehézségek - konstatáltam, hogy valami mégiscsak van köztünk (ezt a szerelemben kémiának hívják), mert akármilyen döcögve indul be egy próba, valami mindig kijön belőle a végén, ezek vagyunk mi. Semmi baj.

Kristóf

Szólj hozzá!

Címkék: innocent írta


2008.11.30. 23:31 fülcsi

Prőba 1

Akadozva indult a mai próba. Nem mintha nem így kellene egy próbának, mert hiszen jellegéből adódik hogy akadozzon, de akkor is. Tekintve, hogy a Bűvészetek Völgyére összeraktuk- úgy ahogy, de állt a lábán- többet vártam. Elsősorban magamtól, de ettől az embertől aki én vagyok, mindig többet várok a kelleténél, de ezt majd máskor, valahol máshol.

Furcsa volt egy teljesen más koncepcióval szembe találni magamat, mint amit már egyszer nyáron megcsináltunk. Néhány mondatom úgy maradt, ahogy Kapolcson aszittem jó, és ahogy ma kimondtam őket, egy nagy savanyú űrt hagytak maguk után a számban. Aztán a próba végén beültem az autómba, bekapcsoltam a cd-t, Eva Cassidy szólt talán, elindultam egy másik színházba és rossz szokásomhoz híven elkezdtem gondolkodni. Aztán gyorsan el is simítottam a lelkemet. Hiszen ez egy teljesen új darab! Más mondandókkal, más gondolatisággal, és egy teljesen új szereplővel. Egyáltalában nem baj, hogy- ráadásul az első próba után- úgy gondolom, hogy Yvonne-talan. Egyáltalában arról már nem is beszélve, hogy még a saját karakteremet sem ismerem igazán, meg hát ez egy abszurd is ugye...szal megnyugodtam! Tele van a fejem ötletekkel és szinte biztosra tudom azokat a pontokat, amiket feltétlenül ki akarok emelni, vagy elröhögni, vagy elzokogni, vagy bánom is én. Csak ma, három olyan történés volt a színházban aminek -felnagyítva persze- de helye van a Selymában. És nyilván a felére nem fogok emlékezni, amikor majd oda kerülök, de mindegy. Kurva nagy a nyomás, hogy ne menjen el ripacsériába, hogy megmaradjon a mondanivaló, de tudjon velünk együtt röhögni a néző. Most olyanokat kezdtem írni ami nem is az én reszortom. Majd holnap elnézést kérek a rendezőmtől. Vagy most: Ne haragudj, Kristóf!

Kell egy olyan fokú gátlástalanság, ami bennem nincs. Vagy még nem hozta elő belőlem senki. Mármint a darabhoz. Ha az megvan és féken tudom majd tartani, akkor igazán nagy élmény lesz játszani. Vagy egy hajszálhíjánmajdnemugyanolyan partner... vagy egy vérnő.

Sokkal jobb így a nagynéni érkezése munkacímre hallgató jelenet. Feszesebb, precízebb és majd "...kiadja a formáját...", mint minden más. Egymás szavába vágva ötleteltünk a próba utolsó egy harmadában. Szerintem ez az út a miénk!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Ma szar voltam...

Dani

1 komment

Címkék: fülcsi írta


2008.11.25. 16:18 InnoCent

A térhódítás népszerűsítésére

Az iwiwen túl létrejött immár a myspace-es és a facebook-os profilunk is.

Növekszünk.

Duzzadunk.

kris

4 komment

Címkék: videók


2008.11.25. 11:36 kamarás

Térhódítás

Burgundia alattvalói!

Terjed a cybertérben a selymaság! Fertőzött terület immár a wiw is. Klubként megtalálhatod a Selyma...!-t!

Csak saját felelősségre!

Iván

Szólj hozzá!

Címkék: kamarás írta


2008.11.24. 20:38 KlotildNagynéni

Egy év, és százhuszonöt nap

Az udvar a virágnyelv. Úgy kell mondanom, hogy 'görcsölök'. Ilyenkor egy férfi sem érhet hozzám. Ez egy külön szempont volt, ami szerint össze lettünk válogatva. Mindenkinek külön kell görcsölnie.- A lányoknak szigorú előírásoknak kell megfelelni, ez nem tréfa, könnyen az utcán találhatod magad. Mindenkinek különbözőnek kell lennie. A rendszer nem tűr meg két ugyanolyan szőkét.- Csak ott a bökkenő, hogy ha a nők idejük kilencven százalékában össze vannak zárva, együtt görcsölnek. Nem véletlen, hogy azok a hölgyek, akik híján vannak az egyéniségnek, és átveszik mások periodusát kikerülnek a pixisből. Nem véletlen, hogy nagy a fluktuáció, folyton újakat keresnek. Nem véletlen, hogy én még itt vagyok. Rám nem hat a hold, meg a többi fruska. Egyszerre legalább három tiszta hölgy kell szabad legyen. A kimenőnk értelemszerűen egyhetes.

Van az angolban az a kifejezés, hogy I Love My Job. Drágáim, mindenkinek úgy tudom leírni ezt a hét napot, hogy maga a kánaán. Én ezért Love My Job. Csak épp a tengerben nem fürödhetek. A kényeztetés maga. A király, ha a kedvenceiről van szó, megérti, hogy regenerálódnunk kell.

Levélben kell közölnöm, ha a napjaim itt vannak.

-'Görcsölök..'- és már küldtem is a leheletnyi üzenetet, amire nem sokkal később ez a válasz érkezett: - Pofon :)

A huncut kujonja.

Naplót írni is ilyenkor van időm.. A leglátogatottabb lány vagyok. Ez állítólag természetes, nekem termékeny és fényes jövőt jósoltak a csillagok. De Kotkoda kerül. Ő az összes lányt kerüli. Egyet kivéve, aki viszont a nőket is, nem csak a férfiakat kerüli. Haha, tehát mindenki kerül mindenkit. Nem, de ezt az egy dolgot már észerevettem, hogy a két véznából az egyik kiszemelte a másikat.

Kotkoda ott ólálkodik mindenhol, követi AnyaKárt. Az a hír járja, hogy ő mindig görcsöl. minden nap egy-két cseppet. Azért került hozzám, mert levegőváltozásra volt szüksége. Hátha végre megered a nyelve, meg elmúlik a csepegés. De bármit teszek, a zérus az otthona. Semmit sem csinál. Idegesítő kis... Egy AnyaKár! Kotkoda pedig az árnyékunk inasa. Nem is folytatom, mert csak ideges leszek, az pedig csak árt ebben az időszakban, nem igaz?

Ez a mi áldott állapotunk. A rendszer ilyenkor a többieket dolgoztatja meg. Nehéz karrier. Ha két évig a körön belül maradsz, olyan vagy mint egy veterán, utána már nem használnak, egy polcról mosolyogsz a többi kezdőn.

Haha, kifulladtam, haha

1/125

6 komment

Címkék: klotildnagynéni írta


2008.11.24. 00:38 InnoCent

még mielőtt..

Na most még mielőtt mindenkin elharapódzna a negatív életérzés a tegnap esti röffenés okán, teljesen természetes, hogy egy hónapok utáni első összejövetel után kiélvezzük egymás társaságát sok-sok kacaggal, nevettel és röhöggel. Sebaj. Szerintem. Próbán nyilván más lesz (remélem). Szóval tovább gurulva szekérileg majd csak lesz valahogy, mert lennie kell. Legyen is. Az energiabomba hozzáállás meg megjön majd, érzem!

Tsókolom

Kristóf

3 komment

Címkék: innocent írta


2008.11.23. 16:59 fülcsi

A Selyma...! Első összeröff!

Tisztelet,

Álljon itt Bálint bejegyzését részben alátámasztandó röpke szösszenet a tegnap esti megbeszélésről. Még mielőtt azonban... Az első benyomásom nekem is az volt, hogy talán, ha kreatívabb hozzászólások lennének, meg miegymás, akkor... de inkább nem fejezem le be, mert így utólag visszagondolva, úgy volt jó, ahogy volt. Ökrösen, rityegösen, oan Selymásan hülyén! Arról meg nem is beszélve, hogy született nehány gondolat, amik felhasználhatóak.

A Blog, meg csak egy idő után fog minket szolgálni, de foglalkozni csak mi tudunk vele!

Jól estetek azé...

Dani

7 komment

Címkék: videók


süti beállítások módosítása