Csend! Talán túlzottan is nagy! Mondjuk ez is csak azt bizonyítja, amit már annyiszor, és egy páran, unalomig kifejtve feszegettünk.
Várom a holnapot! Remélem értelmes "veszekedésekkel" fog telni. Páran talán majd sírunk is. Ki képletesen, ki képpel, mert kérem nincs szebb, mint egy síró asszonyi arc. Minden, ami vonaglik rajta, ami fáj ésatöbbi ésatöbbi. Olyan kurvák vagyunk, akik közül egy páran munka nélkül akarnak élvezni, és akad köztünk olyan is, aki túl sokat liheg, holott már mindenki ejakulált körülötte! Vonaglunk egy merülőben lévő vibrátor felett, pedig csak elemet kellene benne cserélnünk. Ezt még meg kell tanulni. De nem baj. Ha bebukunk, védekezhetünk a korunkkal. Csak egyre figyeljünk! Nehogy valaki azt mondja - Aranyosak voltatok! -, mert akkor vesztettünk. Ezt remélem mindenki felfogta! Mindenki, aki olvassa... közülünk. Az a négy ember! Akik meg nem belőlünk valók, azoktól elnézést kérek, hogy az utóbbi pár bejegyzésünk túlzottan is személyesre sikeredett! Remélem(jük) ettől, még nem ment el az olvasási kedv!
Óhatatlanul is megfordul a fejemben, így az éjszaka kezdetének küszöbén, talán túl sokat vártam ettől a formától, amit megpróbáltunk kialakítani! Lehet, hogy baromság! Lehet, hogy érdektelenné válik, hogy kibeszélődik a TITOK, amit annyian és oly annyira féltünk. Hogy bizony semmi másról nem szól a próbafolyamat, mint percenkénti sikerek és kudarcok, röhögések és sírások, balfaszkodások és tehetséges pillanatok összeségéről. És elképzelhető, hogy ezt nem szabad közszemlére tenni... kár, hogy nincs viszonyítási alapom, mert összesen KETTŐ ember kommentelt... az már legalább EGY biztos néző! Akik meg esetleg olvassák, de a nemmutatkozás fátylába burkoloznak, azokról...hát... bajos nyilatkozni. Meg nem is lehet. Pedig jó ötletnek tűnt, elvtársak. Csak hát a szervezetlenség, meg a csináldmagadhatudod.
Eldiskurálgathatok még itt magamban órákat, de mi a tejfeles túrónak. Csak nyavajgásnak tűnhet, pedig szimplán hiúság... bukásérzés. Nem úgy alakult, ahogy terveztem. Kikosaraztak azt jóvan! Na. A bemutatón találkozunk...
Addig meg:
Próbálunk, mert ez ilyen!
Dani
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
InnoCent 2009.02.26. 00:14:19
Hozz kamerát holnap, hogy felvegyük a terápiát. Jó lesz.
Véleményem: Senki sem hibás és mindenki az. Lehet ujjal mutogatni, lehet ríni, hogy ujjal lett ránk mutogatva. A vége ugyanaz: mutogatás.
Selymes 2009.02.26. 10:21:17
Kiváncsiság ez hajt... és minden publiciitás jó... botrányoknak áll a világ!
Hajrá! Hajrá! ...(Fülcsi az utcsó kettő szó Neked szólt..;) )
Felicia10 2009.02.26. 11:20:12
[Hát még akkor a többiek! :)]Mindenkit esz már a kíváncsiság, és várja a nagy napot.
Kitartás! :)
Lemaradtam... 2012.03.27. 00:58:40
Nemrég botlottam a blogba ( jutyubról egyenest ).
Úgy olvastam el ezt az egész naplót, ( igen, elejétől-végéjéig ), hogy előre tudtam, kívül állok, és be sosem ülök. Merthogy az előadásról lemaradtam. Három évvel - és 1200 km-rel.
Holott töxívesen megnézném, felkelt az érdeklődésem.
Nyilván nem lehet.
Szerencsére már engem sem olvas el itt senki, nyugodtan mondhatom a magamét.
***
A TITOK, Dani, ami kiderül, mikor nincs ott a "védőfal", hogy a művész is EMBER. Amikor volt szerencsém számomra nagy ( és távolinak tűnő ) emberekkel hétköznapi közelségből megismerkedni, sosem az érdekelt, hogy összetörik-e a plátói rajongás. Mert az összetört darabokból valami olyan élettapasztalat állt össze, amit semmi másból nem gyúrhattam volna. ( és egy idő után semmi sem törik, csak épül )
Jó lenne az is, ha mindenki megtudná, hogy a próba és a gyakorlás nem csupán szórakozás.
Ez itt így volt kerek. Jó volt látni, hogy mégis mozog a Föld.
És volt értelme. Köszi! Pont. Hu