Egy darab (darab)megbeszélés volt már, az igaz, de próba ma volt először. Na, kérem, az a helyzet, hogy jól éreztem magam. Vártam nagyon már, mit tudunk kezdeni a nagynéni jelenetével. Tudunk-e egyáltalán valamit? Az a nagynéni azért mégiscsak egy idősebb szereplő, mit lehet ezzel csinálni húszévesen? Egyáltalán lehet? Lehet.
Más:
Már Kapolcsra készülve is minden próba elején bennem volt egy kétséggel vegyült félsz: Ki milyen állapotban érkezik aznap, ki lesz kezelhetetlen, kinek van jó napja, ilyenek. Aztán a próbák végén általában - még ha voltak is nehézségek - konstatáltam, hogy valami mégiscsak van köztünk (ezt a szerelemben kémiának hívják), mert akármilyen döcögve indul be egy próba, valami mindig kijön belőle a végén, ezek vagyunk mi. Semmi baj.
Kristóf
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.