Four days left! Négy nap balra! Négy nap előre! Négy nap MARADT!

Eszembe jutott egy hajdani bemutató, poros-koszos Jókai Klubban! Lanford Wilson: Kéretik elégetni. Március nyolcadika volt az is. Nyolcban a négy, egyenlő kettő! Számmisztikában soha nem voltam jó, de ha a száz százalék a kettő, akkor mi száz százalékosak leszünk? Vagy de! A kérdés nemtudás! A kis úrfi kérdez? Sebaj! Gomborowicz-álok! Belehajolok a hajamba és rádúdolom, hogy Se-hely-ma! Elmentek otthonról? El, de hova...csak nem színházba? És??? Mit néznek? az Yvonne-t? a mondat elején a névelő kicsi... kérdem én!

Ha valaki nem érti a címet, nem tud németül, de attól még franciául se! Nosza! Talgiázok a múltamon, ami előttem van. Mögöttem az elődöm. Az Elődöm? Együtt leszünk Jó**-Ros**ban, tíraramm! Tudom, hogy Kamarásnak ez a fajta, semmirőlírás nem kenyere, de jólesik...ha fúj! A szél, fújdogál. A papája...az édesapja...FÚJJ... a papája, egyszóval nem vagyunk idegen! IzaIza meg lesz du*va, Margit anyu seje-huja. Sely-ma, sely-holnap! Egyszóval szép napra ébredünk, Burgundia ide-oda... tele lesz a palota, veletek emberek, reszkessetek, nesztek szemetek, lehet tenyeret, repedtre tapsolni. Ülni, állni, ölni, halni, falni, FALÓ. A burgundiai csodaló! Csodálló! Kan-dalló, skandallum!

Vendetta a Seylmáért, mert néma gyereknek anyja csak a szagát!

Dögöljön is meg...még...még...még, Szóval, megtoldom egy asszóval...

NÉGY NAP!

Próbálunk, mert ez ilyen!

Fülcsíny!