Ez most itt filozófiai eszmefuttatás lesz - ha úgy tetszik dolgozat, esszé, stb. - a próba jósági fokainak megállapításáról. Furcsa, hátborzongató dolog az úgy alapjáraton, hogy ki mit gondol bizonyos dolgokról. Legyen szó ételekről, vallásról, utazási szokásokról, bármiről. Az meg talán még érdekesebb, hogy ha összejön sokpár ember ugyanaból a célból, hasonló gondolkodásmóddal (ami a közös munka alapja) és nagy lelkesedéssel, akkor is sokpár módon csapódnak le bennük a dolgok. Nem árulok zsákbamacskát, inkább leírom, ez a dolog nálunk a színház. Nyilván különböző ízléssel vagyunk megáldva, de azért az eddigi törekvéseink azt mutatják, hogy kompromisszumképesek vagyunk, magyarul nem erőltetünk egymásra dolgokat, de ilyen szituációra nem is nagyon kerül sor, ennyire vagyunk igényesen egyformák (remélem). Na és akkor itt a csavar a sztoriban, hogy mégis sokpáran sokpárféleképpen vélekedünk egy adott próba jóságáról. Ez nem baj, úgy értem, ez természetes, csak azért írok róla, mert érdekes, Viki előző mejegyzéséről jutott eszembe, szóval nem konkrétan a mai próbához megjegyzés, csak úgy általában. Szerintem például (mert ugye magáról írjon az ember), a mai próba közepesen volt jó. Mivel ma már részpróbázunk, ez nem feltétlenül a huszadszor is vicceskedjünk kategóriájú próba kellett volna legyen, ugyanakkor értelmes dolgok születtek, és a lezáró, összefoglaló "1. jelenet összpróba" is vállalható volt, irányba tart. Aztán meg, miért teljen egy próba csak komolyan, nevetni kell, az mittoménmit szabadít fel, amitől jobban leszünk és jobbnak érezzük a próba jósági fokát is. Kiváncsi volnék egyébként, kiben hogyan csapódott le az együtt töltött este, mert innentől a legizgalmasabb (legalábbis nekem, ebben is különbözhetünk) egy próbafolyamat, amikor már megvan az alap, és elkezdjük összefoglalgatni a jeleneteket, hogy aztán eljussunk az első összpróbáig, ami után otthon mindenki álomba sírja magát, hogy miért is kezdtük el ezt csinálni, aztán jön a bemutató, és gyorsan elfelejtődik az első összpróba Fűrész 5-szintű kínzásemléke. Remélem kommenthatad indítok, jó volna, és remélem, hogy vasárnap, amikor 1-től 7-ig össze leszünk zárva, a helyünkre tudunk rázódni, hogy a béke legyen velünk a bemutatóig és azután is. Á Men.